A történelem legnagyobb szexbotrányai: a gyereket szülő római pápa

Miután a cikksorozatunk első részében egy ókori kínai királynő és a hatalmas szerszámú titkos szeretőjének szexbotrányát göngyölítettük fel, a másodikban az antik Róma egyik legtrükkösebben összehozott légyottját, a harmadikban egy kapzsi római államférfi kínos csábítási ügyét, a negyedikben pedig Lüdia perverz uralkodója, a felesége és a testőre esetét meséltük el, majd felelevenítettük a 20. század leghírhedtebb orális szexének sztoriját, most következzék egy olyan katolikus egyházfő, aki nagyon nagy titkokat rejtegetett a pápai ruhája alatt, és akinek az alakját máig komoly viták kísérik.

A katolikus egyház feje, azaz a római pápa ugyebár nem lehet más, mint férfi — ezért is olyan meghökkentő és pikáns a nőpápa sztorija, és ez lehet az egyik magyarázat arra is, hogy miért olyan népszerű még sok-sok évszázad után is, és miért születnek belőle a mai napig is regények is filmek. A legenda szerint Johanna valamikor a 9. század első évtizedeiben született Mainz környékén, egy angol hittérítő és egy szász cselédlány gyermekeként. A kislány gyorsan kitűnt a kortársai közül az eszével és a szépségével, utóbbival olyannyira, hogy egy szerzetestanonc novícius fejét is elcsavarta. Sőt annak érdekében, hogy a szerelmével együtt lehessen, magát fiúnak álcázva ő maga is felcsapott novíciusnak, így felszentelt szerzetes lett belőle. A szerelmespár viszont idővel lebukott, így menekülniük kellett, és egészen Athénig jutottak, ahol szentföldi zarándoknak adták ki magukat.

Először bíboros vált belőle, majd IV. Leó halála után, 855-ben megválasztották pápának is VIII. János néven. Túl sokáig nem töltötte be a hivatalt, mert 857-ben, egy földrengés miatt tartó engesztelő körmeneten a Colosseum és a Szent Kelemen-bazilika közötti kis utcában összeesett, és a hívek legnagyobb megdöbbenésére szülni kezdett. A sztori szerint az apa egy pápai titkár volt, a végkifejletre vonatkozóan viszont számos verzió maradt fenn: egyik változatban az anya és a gyerek is belehalt a szülésbe, egy másik szerint a nőpápát zárdába száműzték, de a fiából később püspök lett, egy harmadik szerint pedig mindenkit kivégeztek az egyházi hatóságok.

Eddig a legenda és a nagy-nagy történelmi szexbotrány, azonban könnyen lehet, hogy mindebből semmi sem igaz: a történészek ugyanis erősen afelé hajlanak, hogy ez az egész történet egy későbbi kitaláció. Nem meglepő módon a Vatikán is hevesen cáfolta minden alkalommal a sztori valódiságát, merő koholmánynak minősítve azt. Ezt alátámasztja, hogy a sztori első felbukkanása történelmi forrásokban csak a 13. századra datálható, akkortól kezdték átvenni aztán mindenfelé, pont a pikáns volta miatt. A reformáció idején pedig még inkább elterjedt, hisz kiválóan illusztrálta a katolikus egyház romlottságát, ami a 9. században egyébként valóban elég zűrzavarosan működött.

Vannak viszont érvek (ha nem is sok) amellett is, hogy lehet valami igazság is minden idők egyik legnagyobb szexbotrányában. Az egyik ilyen, hogy a pápák, azon belül a Jánosok neveinek számozását csak évszázadokkal később módosították visszamenőleg, így pótolva ki egy VIII. János helyét. Sokan közvetett bizonyítékként emlegetik azt a bizonyos lyukas márvány karosszéket is, ami a lateráni Szent János-bazilikában található, és ami szintén állítólag évszázadokig arra szolgált, hogy a frissen megválasztott pápák ráültek, és így meg tudták vizsgálni, hogy alul „minden megvan-e”, pont az ilyen eseteket megelőzendő. (Újabb kutatások szerint simán lehet, hogy csak egy római kori árnyékszék köré szövődött ez a legenda.) A sienai székesegyházban pedig a pápai mellszobrok között évszázadokig ott szerepelt egy „VIII. János. Egy nő Angliából” feliratú is, amit később Zakariásra kalapáltak át. A vatikáni körmenetek még manapság is elkerülik azt a bizonyos utcát, amiben áll egy anya és egy újszülött szobra – hogy valóban egy nőpápa, vagy csak egy nőpápa legendájának emlékére, az ma már eldönthetetlen.