Pilát Gábor: „A szeretet nem egy érzelmi szint...”

És ami a legrosszabb, hogy tudatosan kell koncentrálnunk a szeretetre, mintha az valamiféle tevékenység lenne. Pedig a szeretet nem egy érzelmi szint, nem egy beteljesült vágy örömittas pillanata – a szeretet az ember eredendő létállapota.

Ha mindehhez hozzávesszük a környezet folyamatos leértékelését, miszerint „Te nem vagy elég jó... Képtelen vagy rá... Nem tudsz szeretni...”, akkor kattan a kezünkön a bilincs, foglya lettünk a tanult tehetetlenségnek. Ekkorra már nem forrása és adója vagyunk a szeretetnek, hanem jó esetben is csak viszonzója. Akkor adunk, ha kapunk. Ha kevesebbet kapunk, akkor kevesebbet adunk. Így viszont egyre távolabb kerülünk az élettől, egyre távolabb a szeretettől. Pedig az élet mindenhol jelen van, mert az élet maga a szeretet.