Van, aki csupán azzal a céllal megy el a táncházba, hogy lányokkal és fiúkkal ismerkedjen. Aztán egyszer táncházi levegőt szív, majd azon veszi észre magát, hogy a színpadon áll és táncos vált belőle.
Talán mi is így vagyunk az élettel, azzal az alapvető különbséggel, hogy itt kezdetben még a célt sem ismerjük.
Meg kell teremtenünk a saját valóságunkat, hogy beléphessünk, fel kell építenünk a saját táncházunkat, hogy táncolhassunk benne. Egy olyan táncot, amit örömmel táncolunk, noha megannyi lemondás, fáradság és elkoptatott cipő volt a fizetség érte.
Persze néha meglepődötten csodálkozunk, hogy miként került dráma a tánctérre, mikor a színi tanoda a szomszéd épületben van. Az előtt pedig teljesen értetlenül állunk, hogy olyan gyakori a keserűség és a bánat a drámánkban, mintha az a dráma nélkülözhetetlen kelléke lenne, amelyet nem is az életünk történései, hanem maga a műfaj tesz elkerülhetetlenné.
Egy biztos: a boldog ember sérthetetlensége csak akkor árad majd belőlünk, ha megértjük, hogy nincs csak táncház, csak színház, csak tangó és csak komédia, hanem a táncházban is lehetnek jó színészek és a színházban is rossz táncosok, akikkel időnként egy színpadra kell állni. Mert ez is az élet része. Te csak hagyd, hogy a ritmus, a szíved és az élet vezessen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.