Pár év múlva halálos lehet egy torokgyulladás: ez az oka

2020.02.12.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Margaret Chan, a WHO korábbi főigazgatója szerint közeleg az idő, amikor egy torokgyulladás vagy egy horzsolás is gyermekeink halálát okozhatja. A kissé riasztóan hangzó mondat az EU statisztikáit szemügyre véve – melyek szerint évente csak az EU-ban 33 ezer ember hal meg multirezisztens baktériumok okozta fertőzésben –, nem tűnik túlzásnak. Magyarországon 2015-ben a 0-5 év közötti gyermekek átlagosan két doboz antibiotikumot kaptak. Sal Péter gyermekorvos szerint a légúti fertőzések 90%-a vírusos eredetű, amelyek prevencióval és hosszú távú immunerősítéssel antibiotikum nélkül leküzdhetők lennének.

Évről évre egyre több gyermeket kezelnek antibiotikummal, amely túlzott használata rezisztenciához, azaz a szervezet baktériumokkal szembeni ellenállásának csökkenéséhez vezethet. 2015-ben Magyarországon a 0 és 5 év közötti gyermekek átlagosan két doboz antibiotikumot kaptak, holott a légúti fertőzések 90%-a vírusos eredetű, így tíz betegből csak egynek kellene gyógyszert kapnia. Ennek következménye, hogy az immunrendszer nem képes többé felvenni a harcot a fertőzésekkel szemben, így egy egyszerű náthának vagy torokgyulladásnak is komoly következményei lehetnek. Az aggódó szülőkben jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen megoldás létezik, ha nem szeretnék gyermekük egészségét veszélyeztetni, és főként miként lehet hosszú távon és hatékonyan felvértezni csemetéjük immunrendszerét a téli szezonra?

A megelőzéssel kezdődik minden

A hideg időszakban különösen gyakoriak a megfázásos tünetek, így azoknak, akik hajlamosak a felső légúti betegségekre, december végétől áprilisig érdemes preventív kezelést alkalmazniuk, amely részben homeopátiás, részben gyógynövényes szerekkel és baktériumlizátumokkal készíti fel a szervezetet a megterhelő időszakra. Dr. Sal Péter szerint a megelőzés nem csak a páciensek számára, hanem a háziorvosok munkája során is kiemelt jelentőséggel bír. A szakember szerint az immunrendszer helyes működéséhez elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin-ellátottság. A javasolt mennyiséget fontos figyelembe venni, a szakértő többnyire az ajánlott adag felső határát szokta javasolni. (csecsemőknél 1000 NE, 1-6 éves gyermekeknél 2000 NE, serdülőknél 4000 NE)

Azoknál a gyermekeknél, akik a megfelelő immunerősítés ellenére gyakran – évi négy alkalomnál többször – küzdenek betegségekkel, már nem csak akut, hanem egy krónikus állapot részeként érdemes tekinteni a megbetegedésre, amelynek hátterét vizsgálatokkal tisztázni kell. Ezekben az esetekben a homeopata-orvos hosszabb kikérdezés után kivizsgálást, valamint úgynevezett alkati kezelést indít, melynek célja a szervezet optimális vagy optimálishoz közeli működésének helyreállítása.

Érdemes kiegészítő gyógymódokat használni

A prevenció mellett számos olyan kiegészítő gyógymód is létezik, amelyek hatékony segítséget nyújthatnak a betegségek leküzdésében: ilyen például a dél-afrikai muskátligyökérből készült gyógynövény-kivonat, amely hörgő-, és arcüreggyulladással szemben, a bodza gyümölcse az influenzára, a kasvirágkivonat.

A WHO 2020-ig tartó programjában felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy a komplementer gyógymódok sok lehetőséget adnak az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben. Nagyon fontos, hogy a betegeknél ne csak a mikróbák pusztításán legyen a hangsúly, hanem, fény derüljön a rezisztencia problémájára is, és ezáltal segítsék a családokat elsajátítani a légúti betegségek megelőzésének és kezelésének azt a szintjét, ami a saját kompetencia határaikba tartozik.