A kutatók szerint hatalmas mennyiségű vírus kerül a levegőbe egy-egy tüsszentéssel vagy köhögéssel, ezt belélegezve sokkal több kórokozó jut a szervezetbe is, mintha például valamilyen felületről fertőződnénk meg.
Wendy Barclay professzor szerint nem mindegy, hogy a szervezetünknek mekkora vírustömeggel kell megbirkóznia. Még egy fiatal, egészséges felnőtt esetében is „pánikreakciót" válthat ki a nagy mennyiségű, káros idegen anyag, ezért a test gyorsan akar reagálni a veszélyre, ami akár súlyosan le is terhelheti a szervezetet. Ezt a jelenséget hívják citokinviharnak, a szervezet pánikszerű válaszát a fertőzésre.
A citokinek tulajdonképpen olyan fehérjék, melyek a szervezet immunsejtjeit toborozzák a fertőzés helyére, hogy elpusztítsák azt. A pánikreakció következtében azonban a citokinek az egészséges szöveteket is megtámadhatják, újabb gyulladásokat okozva. A védekezés egyik formája a láz is, mert a kórokozóknak nem kedvez a magas testhőmérséklet. Ám ez tartósan tovább károsíthatja a szervezetet. A lényeg tehát, hogy minél kisebb mennyiségű vírus jut a szervezetünkbe, annál enyhébbek lesznek a tünetek, de ha elég erős az immunrendszerünk, lehetséges, hogy semmit sem érezünk a betegségből.
Ám sajnos egy jelentősebb adag kórokozó még az egészséges szervezetet is ledönti a lábáról.
Ezért fontos, hogy lehetőleg kerüljük el, hogy ránk köhögjenek, tüsszögjenek. Akik pedig ilyen
tünetekkel küzdenek, mindenképp viseljenek - idézi a kutatókat a Ripost.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.