Müller Péter: A szeretet mindent felülír

Jól is néznénk ki, ha anyánk bírálgatni kezdett volna, amikor megszült minket, és nem látta volna meg az eltorzult arccal bömbölő, ráncos kis újszülöttjében a Csodát. Az anya szeme csodalátó, mert feltétel nélkül szeret, ahogy a szerelmünket is Csodának látjuk, nekünk csoda! Nem volt még olyan költő a világon, olyan zseni, aki szerelmének beteljesülő pillanatában, az ölelés önfeledt kéjében és boldogságában verset írt volna, csak amikor hiányzik, akkor jönnek a szavak és a gondolatok.