Hogyan kerüljük el az ételmérgezést

Az ételmérgezést általában egy adott élelmiszerben – leggyakrabban húsban, halban, tésztában, tojásban, tejtermékekben – elszaporodó baktérium okozza, de előfordulhat, hogy vírus, gomba, parazita vagy toxin áll a megbetegedés hátterében. Az élelmiszer szennyeződhet az előkészítés, a tárolás vagy az elkészítés során, de a nem megfelelő személyi higiénia is (nem alapos kézmosás vagy annak hiánya) hozzájárulhat ahhoz, hogy az ételbe kórokozók kerüljenek.

A betegség tünetei a fertőzés típusától és a szennyezés mértékétől függően igen változatosak lehetnek, de leggyakrabban hányinger, hányás, hasmenés, szédülés, hasi görcsök, verejtékezés, hidegrázás és láz jelzi a gondot. Ám mielőtt bárki legyintene ezekre, érdemes tudni, hogy az ételmérgezés okozta tünetek akár napokig is eltarthatnak, s amellett hogy nagyon kellemetlenek, igencsak megterhelik a szervezetet és kiszáradáshoz is vezethetnek, amelynek kezelése miatt akár kórházba is be kell feküdni.

Ahhoz, hogy jó eséllyel elkerüljük az ételmérgezést,

mind abban az esetben, ha a saját konyhánkról van szó, mind pedig, ha nem otthon étkezünk.

Lássuk is a legfontosabb otthoni szabályokat:

1. Szavatosság: mielőtt megveszünk egy ételt, ellenőrizzük a szavatosságát a csomagoláson, és ha azt látjuk, hogy már csak 1-2 nap a lejárati idő, akkor inkább hagyjuk a boltban.
2. Hűtés: csak olyan fagyasztott terméket vásároljunk, amellyel haza tudunk érni, mielőtt kienged, ha pedig mégis felolvadt út közben, akkor sose tegyük be a mélyhűtőbe újra, hanem még aznap készítsük el. Szintén ide tartozik, hogy a fagyasztott ételeknél figyeljünk arra, hogy nehogy olyat vegyünk, ami esetleg a boltban már egyszer kiengedett és újra le lett fagyasztva. Árulkodó jel lehet, ha a csomagolást vastagabb jégréteg borítja.
3. Elkülönítés: sose használjuk ugyanazt a konyhai eszközt (kés, vágódeszka stb.) a nyers és a már elkészült ételeknél, kivéve, ha közben alaposan, mosószerrel elmostuk őket.
4. Hőmérséklet: rendszeresen ellenőrizzük – főképp nyáron -, hogy a hűtőszekrény belső hőmérséklete 1-5 °C között legyen.
5. Személyi higiénia: mielőtt megkezdenénk a főzést, mindig mossunk kezet meleg, szappanos vízzel, ha nyers hússal foglalkozunk, akkor utána is, ha pedig seb van a kezünkön, a főzés idejére tegyünk rá ragtapaszt.
6. Hőkezelés: az ételeket – főleg a csirke és disznóhúst – alaposan süssük át, csontos hús készítésénél pedig (pl. csirkecomb) különösen vigyázzunk, hogy a csontnál se legyen véres.
7. Csere, mosás: A konyhai szivacsot, törlőkendőt hetente cseréljük, a konyharuhákat pedig magas hőfokon mossuk és vasaljuk, hogy a kórokozók biztosan elpusztuljanak.

Amennyiben nem otthon étkezünk:

1. Tisztaság: mindig figyeljünk rá, hogy olyan helyet válasszunk, ahol külsőleg rendben vannak a higiéniás körülmények (tiszta az asztal, a terítő, a pincérek ruhája, keze stb.). Ez ugyan nem garantálja, hogy a számunkra nem látható konyharész is biztosan tiszta, de nagyobb a valószínűsége.
2. Nyerset inkább ne: kényes ételeket – nyers vagy félig átsütött húsokat, nem teljesen átfőtt tojást tartalmazó fogásokat, tengeri herkentyűket stb. – csak olyan helyen rendeljünk, amit már ismerünk, és aminek a konyhájában bízunk. Nyaralásnál inkább ne kísérletezzünk ilyen ételekkel, hacsak nem kifejezetten ajánlják mások.
3. Ne kerüljük a tömeget: strandon, kifőzdéknél azt az étteremet válasszuk, ahol sokan vannak. Egyrészt ez már egy biztosíték arra, hogy nincs gond a konyhával, hiszen akkor nem járnának oda annyian, másrészt pedig, ha sok a vendég, akkor nincs idő arra, hogy álljanak az élelmiszerek és esetlegesen elszaporodjanak bennük a kórokozók, így egy rizikófaktorral kevesebbel kell számolnunk.