Laklóth Aladár a Blikknek mesélt őszintén a történtekről és érzéseiről.
"A baleset után három héttel már itt voltam kint a lovardában" - kezde Laklóth, aki már 30 éve lovagol, és bár jelenleg saját lova nincs, egyik kedvencén, amikor csak teheti lovagol.
Mohikánnak hívják, nagyon jóban vagyunk. Hála az itteni tulajdonosoknak, még azt is megengedik, hogy egyedül kimenjek vele a környékre. Ilyenkor másfél-két órát lovagolok a szabadban, elbarangolok a környéken, jól kiszellőztetem az agyam. Komolyan mondom, ennél nagyobb nyugalmat el sem tudok képzelni, mint amikor ketten a lóval eltűnünk a világ elől. Hallatlan boldogság ez.
A koronavírus-járvány miatti helyzetet is megkönnyítette számára szenvedélye.
Csak így tudtam átvészelni ezt az időszakot, hogy ne veszélyeztessek senkit, de mégis tudjak sportolni. Így éltem túl a bezártságot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.