Müller Péter: Nézd meg a madarakat! Egyszerre képesek magányosan és csapatban is repülni!

Nézd meg a madarakat! Egyszerre képesek magányosan és csapatban is repülni! Tudod, miért? Mert tudnak szeretni!

És ezért a magányos, sohasem érzi azt, hogy egyedül van. A külön csak egy átmenet! Szüksége is van rá, hogy néha egyedül legyen! Hasznos számára, és a társai számára is. De amikor elérkezik az összeröppenés pillanata, máris fölszáll, s a többivel repül tovább... Azt a titkos összeköttetést, amit a magányos madár él át, hívjuk szeretetnek. Embernél ritka. Mi nagyon egyedül tudunk lenni. Már csecsemőnként is sokat sírunk, s hosszabb időbe telik, míg önállóak leszünk. A pici állat csak gyámoltalan, de nem érzi tragédiának a világrajövetelét... Mi igen... Nekünk itt kell megtanulni a szeretetet.