Pilát Gábor: Egy Férfi és egy Nő - Az a nő, aki nem fogadja el, hogy nőnek született, vagy nem éli meg szerepét

– Te ilyeneket tudsz? – kérdezte a nő az együttlét után, melynek nem csak fizikai értelemben volt mélysége.
- Most már mindketten tudunk ilyet – válaszolt a férfi.

Az a nő, aki nem fogadja el, hogy nőnek született, vagy nem éli meg büszkén női szerepét, nem több mint egy királynő, aki nem méltó a korona viselésére. A férfi esetében ugyanez a helyzet. Ha képtelen a kormányzásra, vagy azt csak az uralkodása eszközeként használja, akkor hamis király.

A táncban, amikor két ember energiája összeadódik, akkor jöhet létre a feltételhez kötött egység. Az egyszerű feltétel pedig az, hogy a pár úgy hangolódjon egymásra, hogy mind a két fél a szerepénél és szerepében maradjon, és ezáltal kerüljenek közelebb a férfi és női energia eredendő gyökereihez. Míg a női lét a befogadásról és a bizalomról szól, addig tudatos és megbízható férfiként elengedhetetlen a stabilitás megteremtése, valamint a jó vezetés képessége.

A tangóban nem véletlenül hívják a táncosokat vezetőnek és követőnek. Nem férfinak és nem nőnek. A férfi feladata, hogy meghatározza a tánc ritmusát és irányát, ő kontrollálja azt, a nő pedig megbízzon benne, ráhangolódjon, és kövesse őt. Adja át magát, ráadásul úgy, hogy megmaradjon benne a tartás. Ha ezt nem teszi meg, vagy a partnere miatt nem teheti meg, nem működik a varázslat. Ha ő akar irányítani, összezavarodik a kép. Ha a férfi bizonytalan, félreérthető jeleket ad, akkor is elmarad a katarzis.

A férfi részéről kihagyhatatlan a magabiztosság és a határozottság. Mindig tudnia kell, hogy mi a következő lépés, és jó karmesterként le kell vezényelnie azt. Nem azért, mert felsőbbrendűbb, nem azért, mert ő több, vagy értékesebb lenne a nőnél, csupán azért, mert ez a szerepe. A nőnek pedig bíznia kell a partnerében. Teljes bizalmat azonban csak akkor adhat a férfinak, ha az valóban érdemes arra, és jól vezet.

Ha minden összetevő megvan, akkor megszülethet a csoda. A képlet a szerelmi együttlét esetében sem más. A férfi biztos támaszt nyújt, a nő pedig úgy szárnyal és ragyog a fellegekben, mint a követő táncos a táncparketten.

Amennyiben felcserélődnek a szerepek, és a nő veszi át az irányítást, illetve belekényszerül ebbe a szerepbe, akkor a parketten és az ágyban is vége a játéknak. Jó esetben ugyan kihozza a táncosból a táncost, a férfiból a férfit, de ezzel egy időben el is veszíti a vezetőt és a férfit.