„Kihordtam lábon egy tüdőgyulladást, és egy sor tüdőproblémám lett azóta, rengeteg orvostól kértem már segítséget, csak reménykedni tudok benne, hogy egyszer teljesen meggyógyulok"
Tavaly tavasszal, a pandémia kezdetén attól rettegtem, hogy elveszítem a munkámat, mostanra azonban – bár jelenleg több okom lenne ezen aggódni – az emberi kapcsolataim lettek a legfontosabbak. A világjárvány számomra azt tanította, hogy még jobban figyeljek a hozzám közel állókra, támogassuk egymást a bajban, mert most mindennél többet jelent egy kedves szó és egy vállveregetés."
Mi emberek önhittek vagyunk, azt gondoltuk, velünk nem történhet ilyesmi. Most, hogy már egy éve nyögjük a koronavírus-járvány terheit, és mentálisan egyre rosszabb állapotban vagyunk, azt kell erősítenünk magunkban, hogy összefogva, szabálykövetően, együtt igenis átvészeljük ezt az időszakot. Hiszek abban, hogy az élet utat tör magának, a rossz emlékek pedig megkopnak a jövőben."
Az Élhető Hazánkért Társadalmi Mozgalom első nyilvános panelbeszélgetésén Liptai Claudia mellett Fodor Rajmund kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, Kende-Hofherr Krisztina üzletasszony, motivációs tréner, Kitanics Márk pszichológus, igazságügyi orvosszakértő és Krisán László, a KAVOSZ Zrt., a Széchenyi Kártya Program irányítását végző szervezet vezérigazgatója vitatott meg olyan kérdéseket, mint, hogy milyen testi, lelki és gazdasági károkat okozott eddig a világjárvány. Valamint hihetünk-e abban, hogy a pandémia elmúltával az életünk visszatér a normális kerékvágásba, és miben érdemes változtatnunk, hogy mentálisan is rendben legyünk?
Fodor Rajmund az elmúlt bő egy évben három alkalommal is átesett a COVID-19 betegségen, a panelbeszélgetésen elmondta: ebben a bizonytalan időszakban nagyon fontos lenne a napi rutin kialakítása, ami biztonságot ad a mindennapokban, és a rendszeres testmozgás, amely bizonyítottan segít a szorongásos tünetek leküzdésében.
Kende-Hofherr Krisztina az emberi kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet. „A mostani tragikus helyzet talán még jobban ráébreszt minket a földi élet végességére, engem pedig arra sarkall, hogy a családi, baráti kapcsolataimat még szorosabbra fűzzem és arra is, hogy semmit nem szabad halogatni, lépni kell, és az embernek helyet kell csinálnia önmaga számára is a saját életében a kötelességek és kötelezettségek hálójában."
Kitanics Márk szerint még mindig nagyon keveset tudunk a járványról, ez a nem-tudás pedig félelemmel, bizonytalansággal és feszültséggel tölti el az embereket, a depresszió egyre többeket érint, nem is beszélve az egzisztenciális szorongásról. „Ugyan az ember a végtelenségig terhelhető, de biztosra vehetjük, hogy ez a trauma tartósan velünk marad, lesz mit feldolgoznunk még akkor is, ha idővel elmosódnak a rossz emlékek."
Krisán László azt emelte ki, hogy mostanra alig van olyan vállalkozás, amit ne ütött volna meg a pandémia, és ne omladozna a frusztráció súlya alatt. „Nem volt mentális transzformáció a kkv fejekben, elfelejtődtek az előző válság hatásai. A járvány kirobbanásakor a legtöbb vállalkozásnak nem volt tartaléka. Muszáj a jövőre gondolni és félretenni, amennyit csak lehet és folyamatosan számítani a kiszámíthatatlanra. A merev modellek mentén haladó szervezetek és elgondolások sorra buknak el, a rugalmasság és alkalmazkodókészség nyer most csatát."
A teljes beszélgetés az alábbi linken megtekinthető meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.