Amikor valaki meghozza döntést, és kilép egy évek óta tartó, megaláztatással teli kapcsolatból, akkor a párja azt kérdezi tőle:
– Te most itthagysz? Ez a te felelősséged lesz!
– Igazad van. Nem akarok tovább asszisztálni ahhoz, ami nincs. Az én felelőtlenségem lenne, ha továbbra is ezt tenném. Ez a kapcsolat nem az én mostani döntésemmel szűnik meg. Ez a kapcsolat a te évekkel ezelőtti kilépéseddel szűnt meg. Ez már csak az adminisztrációs része a folyamatnak. Amikor a valóságot szinkronba hozzuk a valósággal.
Fordítva is így kellene lennie.
Akkor kéne egybekelni, amikor már abban az elköteleződésben, tiszteletben és szeretetben élünk, amit a házasságtól remélünk.
A remény megfogalmazása ugyanis egyáltalán nem jelenti azt, hogy ránéztünk a pillanatnyi valóságra, így a cél is olyan elérhetetlenné válik, mint a térkép, amin nem tudod megjelölni a tartózkodási helyedet.
A test halálával mindentől meg kell szabadulnunk, ami nem volt igazából a miénk, ami nem mi voltunk.
Élhetőbbnek ígérkezik az élet, ha ezt a saját elhatározásunkból tesszük meg még életünkben, és nem megvárjuk azt a pontot, amikor nincs más választásunk.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy el kéne herdálni az értékeinket, amiért megdolgoztunk, vagy fel kéne adnunk a hivatásunkat, sokkal inkább annak a gondolatnak a megértését jelenti, hogy ne azonosuljunk velük.
Véleményem szerint, sem a világ legjobb tematikájával megtartott előadás, sem könyv vagy bármilyen életvezetési, párkapcsolati tanácsadás sem fog átütő és stabil eredményt hozni, ha nincs meg az emberben a változtatás határozott szándéka és a megfelelő gyakorlatba történő átültetés.
Pilát Gábor, a Tabuk nélkül a párkapcsolatról Facebook-oldal megalapítója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.