Ilyen betegségeket okozhat, ha hétvégén többet lustálkodunk: ajánlatos vigyázni

Szociális jetlagnek nevezzük a szabad- és munkanapok alvási időszakának eltérését. Amikor dolgozni járunk, sokszor egészen más ritmus szerint fekszünk és ébredünk, és kevesebbet alszunk, míg a szabadnapokon természetes, hogy megengedjük magunknak, hogy később keljünk fel.

Ám ha rendszeresen több órás eltérés van a két alvási ritmus között, annak káros hatásai is lehetnek hossztávon, ugyanis ez kihat a szívműködés idegi szabályozására is. Ez gyakorlatilag olyan, mintha hétvégén 2-3 időzónát átlépő utazást tennénk – mondta dr. Káldi Krisztina az Élettani Intézet egyetemi docense.

Ez most különösen jellemző, hiszen nyáron a leghosszabbak a nappalok. Az hogy még fél tízkor is világos van, becsapja a belső óránkat, így később álmosodunk el, reggel viszont korán kell kelnünk, ha munkába megyünk, így még inkább csökken az alvásidő. Ez fáradtsághoz vezethet, ezért hétvégén igyekszünk bepótolni.

A Semmelweis Egyetem kutatói elsőként mutatták ki a szociális jetlag és a szívműködés idegi szabályozása közötti összefüggést. Rámutattak , hogy minél inkább a szociális elvárások szerint fekszünk és kelünk, nem pedig ahogy a saját bioritmusunk megkívánja, annál rosszabb az alvásminőség, ez pedig annál több problémát okozhat a szívműködésnél.

„A szociális jetlag mértéke csökkenthető lenne egyebek mellett például rugalmas munkaidővel, de az egyének is tehetnek azért, hogy kevésbé érintse őket: a késői típusúaknak javasolt reggelenként minél többet természetes fényben tartózkodniuk; emellett ma már jól ismert az a tanács, miszerint esténként célszerű csökkenteni az intenzív kék fény expozíciót, hasznos a mobiltelefon, illetve a monitor képernyőjének fényét kék-fény szűrő programmal változtatni" – mondta Sűdy Ágnes PhD-hallgató, a tanulmány első szerzője.