A szoptatás nemcsak a gyermek egészségét alapozza meg, de az anyát is számos betegségtől megóvja

2022.08.01.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Szoptatni jó, ráadásul a legjobb, amit tehetünk az újszülőtt gyermekünkkel, hogy anyatejjel tápláljuk. Az első fél évben nincs másra szüksége a babának, ráadásul a minimum 6 hónapig kizárólag anyatejen élő gyerekek később is számos jótékony hatását élvezhetik az anyatejes táplálásnak. Jöjjön pár jól megalapozott érv a szoptatás mellett.

Augusztus 1-je az anyatejes táplálás világnapja .Miért van rá szükség? Hogy felhívja a figyelmet az anyatej és a szoptatás fontosságára, gyermekre és anyára nézve is jótékony hatásaira.

Mit kap a baba a szoptatással és az anyatejjel?

A csecsemő számára az egyetlen teljes értékű táplálék az anyatej, mely a fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyagok mellett rengeteg immunoglobulint és élő sejtes anyagot is tartalmaz.

Az első napokban előtej, azaz immunanyagokban gazdag kolosztrum termelődik az anyai mellben, ami megalapozza a kicsinek a betegségekkel szembeni ellenállóképességét.

Szakemberek szerint az igény szerint szoptatott csecsemőknek életük első félévében nincs szükségük másra, csak az anyatejre. Így plusz folyadékra sem, tehát, ha egy gyermeket akkor szoptat az édesanyja, amikor ő azt kéri és annyiszor, ahányszor kéri, sem vízre, sem teára vagy gyömölcslére nem lesz szüksége: az anyatejes táplálás mellett sem éhes, sem szomjas nem lesz.

Sok anya aggódik, hogy ami pár naposan jó és elég volt a kicsinek, az hogy lehet jó a már nagyobb súlyú, fejlettebb 6 hónaposnak is. Nos, úgy, hogy az anyatej összetétele mindig a baba korának és fejlettségének megfelelően változik.

A csecsemő számára az egyetlen teljes értékű táplálék az anyatej Forrás: Shutterstock

A szoptatás később is védi a gyermeket a betegségektől. Számos ilyen irányú kutatást végeztek és végeznek világszerte, melyek bizonyították, hogy a hosszabb ideig szoptatott gyermekek esélye az elhízásra 13 százalékkal alacsonyabb, és 35%-kal kisebb eséllyel alakul ki náluk 2-es típusú diabétesz. Az asztma kialakulásának esélye is kisebb az anyatejes babáknál, ráadásul az agy fejlődésére is hatással van a szoptatás.

A WHO ajánlása alapján a szoptatást legalább a gyermek kétéves korig érdemes folytatni, de ideális esetben addig tart, ameddig a kicsi igényli.

Miért jó az anyának, ha szoptat?

A szülés utáni első, "aranyórában" a baba és az anya bőrkontaktusban vannak, együtt pihenik ki a szülés nehézségeit, mely mindkettejüket megviselte.

Ez az idő nagyon fontos kettejük jövőbeni kapcsolatában, a kötődés kialakulásában is.

Az első fél óra elteltével az újszülött már keresi az anyukája mellét, s mire letelik az egy óra, a pici önállóan szopik édesanyja melléből. Tehát a kiegyensúlyozott anya-gyermek kapcsolatot is segíti a szoptatás.

Ha a gyakorlatias részét nézzük a dolgoknak, akkor a szoptatás meglehetősen kényelmes dolog, nem kell kifőzni, megfőzni, csavarni, préselni, melegíteni, hűteni, cumisüveggel vacakolni, csupán mellre tenni a csecsemőt, és ő onnantól kiszolgálja magát. Ráadásul nemcsak ülve, de fekve is szoptathatunk, így a kicsivel együtt mi is pihenhetünk, miközben tápláljuk a gyermekünket.

A szoptatás nem kerül semmibe, hiszen semmire nincs szükség hozzá, csakis az anyára. Se egy cumisüveg, se kislábas, se hőmérő, se mosogatás, és ezzel nemcsak a pénztárcánk lesz kevésbé vékony, de a környezetet is kíméljük, hiszen a vízfogyasztást nem növeljük, és szemetet sem termelünk.

Ám nem csak praktikus okokból és a gyermekeink egészségének védelmében érdemes szoptatnunk, hanem magunk miatt is, hiszen az anyai szervezetre is rengeteg pozitív hatást gyakorol, ha természetesen tápláljuk a gyermekünket.

Először is a szülés utáni gyógyulás is gyorsabb, hiszen szoptatás közben oxitocin keletkezik a szervezetben, melynek méhösszehúzó hatása van. Tény, hogy az összehúzódás fájdalmas lehet, de ha szoptatunk, gyorsabban regenerálódunk, így hamarabb gyógyulunk, a kínjaink is rövidebb ideig tartanak.

A szoptatásnak zsírbontó hatása van, azaz fogyaszt. Az anyatejtermeléshez 480 többletkalóriát igényel a szervezet. A várandósság alatt elraktározott zsír nagy része zsigeri zsír, ami növeli a szívbetegségek kockázatát. Egyes kutatások 45-68 éves nőket vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a nem szoptató nők szervezetében 28 százalékkal több a zsigeri zsír, mint a gyermeküket egykor szoptató nőknek.

Más kutatások szerint minél hosszabb ideig szoptat egy nő, annál kevésbé valószínű, hogy kialakuljon nála a 2-es típusú diabétesz, függetlenül attól, hogy túlsúlyos vagy sem.

A szoptatás csökkenti a mell-és a petefészekrák kialakulásának kockázatát. Minden szoptatással töltött egy év 4,3 százalékkal csökkenti az esélyt, azoknál a nőknél pedig, akik családjában öröklődik a mellrákra való hajlam, a szoptatás 60%-kal csökkenti a rizikóját annak, hogy náluk is kialakuljon emlődaganat.

A petefészekrákkal kapcsolatos kutatások szerint másfél év szoptatás után másfélszer ritkábban fordul elő a betegség azoknál a nőknél, akik szoptattak, mint azoknál, akik nem. Ha az anya a legfiatalabb gyermekét is szoptatta, ez a szám még magasabb.

Mégis, a legfontosabb érv a szoptatás mellett egyszerűen az, hogy jó.

Jó érzés, hiszen olyankor csak a baba van és az anya, békében, csendben, nyugalomban és főleg szeretetben.