200 éve született Louis Pasteur, aki nélkül valószínűleg ma is rövidebb ideig élnénk

Az édesapja cserzővargaként dolgozott, az édesanyja a kor szokásainak megfelelően a háztartásban tevékenykedett, és nevelte a három gyereküket. Louis Pasteur későn kezdett el érdeklődni a tudományok iránt: eleve csak kilenc évesen kezdett el iskolába járni, sokáig közepes tanulónak számított, és sokkal jobban érdekelte a rajzolás és a horgászás. Felsőoktatási tanulmányait először a filozófia területén kezdte.

Miután rátalált a természettudományokra, akkor sem mutatkozott meg egyből a tehetsége. Sőt, egyenesen középszerű kémikusnak tartották, és sokáig úgy tűnt, hogy sokkal inkább a tanítás lesz az ő terepe, mintsem az új tudományos eredmények kutatása. Egy idő után azonban meglelte azt a területet, ahol aztán forradalmi felfedezéseket tett.

Az egyik első tudományos értekezését a borról írta, de természetesen nem annak élvezeti hatásáról, hanem az erjedéséről. Többek között a bor és a répalé erjedése révén fedezte fel, hogy a folyamatban mikroorganizmusok játszanak szerepet.

A mikroorganizmusok erjedésben játszott szerepe után rájött arra, hogy ezek a kis élőlények okozhatják a betegségeket is, ezzel pedig megalapozta a bakteriológia tudományát. Az emberiség megismerkedett a láthatatlan miniatűr kórokozókkal, és már fel tudta venni velük a küzdelmet. Pasteur munkája nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a 19. század közepe óta majdhogynem megduplázódott az emberek várható élettartama.

Minden, manapság boltban kapható tej pasztőrözött, amely eljárást róla nevezték el, és aminek a lényege, hogy hőkezeléssel elpusztítják az élelmiszerben található mikroorganizmusokat, így téve biztonságossá a fogyasztásukat.

A tudományos asszisztensét, egyben a munkahelyéül szolgáló egyetem rektorának lányát vette el feleségül. Öt gyermekük született, de közülük csak kettő érte meg a felnőttkort. Két kislányát olyan hastífusz-fertőzés következtében vesztette el, amilyet éppen az ő felfedezéseit követően már meg tudott akadályozni a tudomány.

1868-ban, mindössze 47 évesen szélütést kapott, aminek következtében lebénult a bal oldala. Sikerült felgyógyulnia belőle, és annak ellenére, hogy a bal kezét alig tudta használni, tovább dolgozott, sőt a legnagyobb felfedezéseit ezután érte el.

Tudományos eredményei elismeréseképpen 1881-ben a Magyar Tudományos Akadémia is tiszteletbeli tagjává választotta. Ezzel megelőzte szülőhazája akadémiáját, amely csak egy évvel később vette fel a tagjai közé.

1888-ban alapította meg a Pasteur Intézetet, ami azóta is a fertőző betegségek elleni küzdelem egyik legfontosabb intézménye; számos forradalmi felfedezés született meg a tudósainak köszönhetően, többek között a HIV izolálása is. A Pasteur Intézet mára 29 országban 32 kutatási központot tart fenn. Budapesten is működött egy Pasteur Intézet: 1890 és 1940 között emberek tízezreinek életét mentették meg az itt kapott oltások. Az intézet végül beolvadt a Semmelweis Orvostudományi Egyetembe, a Hőgyes Endre utcai egykori épületén emléktábla olvasható.

72 éves korában, világhírű tudósként hunyt el, miután nem sikerült felépülnie egy agyvérzés után. A koporsóját a Notre Dame székesegyházban helyezték el a francia nemzeti megbecsülés jeleként, majd később a párizsi Pasteur Intézet kriptájában kapott végső nyughelyet.