Számos egészségügyi vagy mentális állapot válthat ki fényérzékenységet. Vannak olyanok, amelyek egy sérülés rövidtávú szövődményei és vannak, amelyek egy életen át fennálló állapotok, amelyek tartós kezelést igényelnek. Alapvetően azonban mindegyik a szem és az agy fényérzékelési módjának zavarát mutatja. Ez teszi a közvetlenül a szemünkbe sütő erős napfényt különösen zavaró tényezővé. A migrén, az agyrázkódás, a szemszárazság, a szorongás és a depresszió is mind olyan állapot, amelyekről ismert, hogy fényérzékenységet idéznek elő.
Közvetlenül a szemünkbe sütő napfény mellett, például a vízfelületről, hóról, közlekedési táblákról vagy az autók szélvédőjéről visszaverődő fénysugarak is okozhatnak kellemetlenségeket, károsodást. Ennek következtében pedig a szem napfényre való érzékenységét, szemfájdalmat, homályos látást is eredményezhetnek"
Talán nem meglepő, hogy az állandó sötétség, az árnyékos helyen való hosszabb tartózkodás is növelik a fényérzékenységet. Azokon a területeken például, ahol hosszabbak a nappalok és/vagy sötétség figyelhető meg, ott a migrénnel küzdő embereknél nagyobb valószínűséggel fordulnak elő az évszakokkal együtt váltakozó rohamok. Így nagyobb az esélye, hogy azokat a napfény váltja ki.
A legtöbbünk ismeri azt az érzést, amikor egy hosszú film után a sötét moziteremből kilépve hirtelen túl világosnak érezzük a kinti fényviszonyokat. Most képzeljük el, hogy krónikusan érzékeny emberként minden nap ezt az érzést éljük át. Így már könnyen megérthető, miért választják sokan ebben a helyzetben, hogy inkább elvonulnak a napfény elől. A probléma azonban az, hogy ez a viselkedés végső soron súlyosbítja a gyors fényváltozásokra való fokozott érzékenységet.
Akár hisszük, akár nem, a szem alapvető fizikai felépítése is befolyásolhatja a napfényre való érzékenységet. Például a világos színű szemek összefüggésbe hozhatók a fényérzékenységgel, mivel a kevesebb pigmentáció miatt szerkezetileg képtelenek blokkolni az erős fényt. Hasonlóképpen, a makula pigment (a retinában felhalmozódó növényi vegyületek) optimálisnál alacsonyabb koncentrációja gátolja a káros kékfény elnyelését, ami egyébként segítene megvédeni a szem fényérzékelő sejtjeit és ellensúlyozni a fényérzékenységet. Ezen egyszerű biológiai rendellenesség folytán a retinán áthatoló, több kék fényt tartalmazó sugárzás jelentősen növelheti az ember fényérzékenységét és a napfény által kiváltott kellemetlen érzést. A szemeid védelméhez hozzájárulhatsz azzal is, ha megfelelően kialakított napszemüveget viselsz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.