Tekints úgy elmédre, mint egy képzeletbeli kertre: segít rendet teremteni

Eltöprengtél valaha is azon, miért kapcsol ki az agyad amikor olvasol, hogy szinte semmire se emlékszel belőle, míg egy régi dalt meghallva beugrik a teljes szöveg? Bizonyos információk oly mértékben rögzülnek, hogy évek múltán is könnyen emlékszel rájuk, míg vannak, amiket elméd egyszerűen képtelen befogadni sokadjára is.

Ez a jelenség szorosan összefügg társadalmunk pörgős, gyors ütemével, melyben mindennapjainkat éljük. A különböző reklámok, hirdetések és információk ömlenek ránk a nap minden percében a rádióban, a TV-n, az utcákon, az interneten és a közösségi médiában egyaránt, ami miatt egyre ritkábban van lehetőségünk csak egyetlen dologra koncentrálni - mi több, sokszor nem is akarunk így tenni, pedig szükség volna rá. A kapott információk, gondolatok pedig megragadnak elménkben, akkor is, ha nincs rájuk szükségünk.

A gondolatkertészet a gondolataid között segít rendet tenni, akár egy kertész a kertben, hogy kezelni tudd az információs túlterheltséget. Ez a pszichológiai stratégia abban segít, hogy a tudást proaktív módon fogadd be a megszokott passzív információfogyasztás helyett. Képzeletbeli kertedben a kíváncsiságod (a magvak), a tudásod (a fák) gyarapítását és az új gondolatok (gyümölcsök) növekedését jelenti, ha gondoskodsz elmédről.

A módszer arra jó, hogy segítsen a világban való eligazodásban. A folyamatos információs túlterheltség helyett kiválaszthatod, milyen ötleteket ültess el a fejedben. A visszatérő gondolatokat megmetszheted, kitépheted és újakat ültethetsz helyettük. Ez segít abban, hogy sokkal nyugodtabban foglalkozz az információkkal, ahelyett, hogy szoronganál miattuk.

1. Ültetés

Első lépésként a magvakat kell elültetned, hogy kerted növekedésnek indulhasson, tehát kíváncsiságodra lesz szükséged. Ügyelj arra, milyen tartalmakat fogyasztasz, mi az, ami téged érdekel és inspirál, ezekre helyezz nagyobb hangsúlyt és kerüld a téged zavarókat. Gondolataidat és meglátásaidat le is írhatod, hogy később is emlékezz rájuk.

2. Művelés

Ahogy a kertben a fák, úgy tudásunk is kemény munkával és elkötelezettséggel növekszik, ha rendszeresen öntözöd, vagyis ha új dolgot tanulsz, rendszeresen ismételj is. Keress összefüggéseket gondolataid között, foglalkozz velük aktívan és kérdezd meg magadtól, mit jelentenek számodra ezek az ötletek.

3. Gondozás

Vannak napok, amikor úgy érzed, felkelni is kár volt, mert mindent elejtesz és semmi se sikerül. A mentális kertünkben felbukkanó gaz nem más, mint negatív gondolataink. Ilyen a kétség, a szomorúság és a düh is, melyek nem tesznek jót mentális egészségünknek. Jobb őket kigyomlálni és elengedni. Ugyanakkor jó, ha tudod, hogy a hála érzése kiváló tápanyaga lesz kertednek.

4. Betakarítás

Ha rendszeresen és intenzíven műveled gondolatbeli kertedet, hamarosan learathatod annak gyümölcsét: az új gondolatokat és felismeréseket úgy takaríthatod be, ha leírod és tettekké váltod őket. Így biztosan megmaradnak, ellenben a világból érkező tengernyi információval, melyek feleslegesen tömik fejed kusza gondolatokkal, melyek egyikét se tudod tettekre váltani.

A gondolatkertészet során nem kell elszakadnod a téged körülvevő világtól, mint például a meditációnál. Mi több, segíthet abban is, hogy jól dolgozz a hiperkapcsolatos világgal, hogy jól használd az internetet a digitális tartalommal és a közösségi médiával együtt.

Ha olvastál valami érdekeset, vagy láttál egy videót, ami emlékeztet valami másra, amit mostanában tapasztaltál, akkor gondold át, miért érdekes számodra az adott információ. Küldd el annak a barátodnak a linket, akit szintén érdekelhet, vagy oszd meg az információval kapcsolatos gondolataidat a közösségi médiában. Egyet ne feledj, saját gondolatkerted felépítése nem fog menni egyik napról a másikra.