A nők kétszer gyakrabban végeznek veszélyes és összetett feladatokat alvás közben, mint a férfiak

A paraszomniák alvászavarok, amelyeket alvás alatti szokatlan viselkedés jellemez. A legtöbbször ártalmatlan epizódok mellett előfordul, hogy az érintett magát vagy másokat is veszélybe sodor rendellenes tevékenységével. A szakirodalomban alvajárás közben végrehajtott erőszakról, sőt gyilkosságról is írnak.

A Semmelweis Egyetem kutatói a különböző generációknál, illetve férfiaknál és nőknél előforduló paraszomniák jellemzőit vizsgálták.

A kezdeti 758 találat után 224 videót (102 nő, 68 gyermek, 16 felnőtt és 40 idősebb ember) választottak ki, melyeken paraszomniás epizódok láthatók. Három korcsoportba (gyermek vagy serdülő ≤ 17 év; felnőtt 18 és 55 év között; és idősek ≥ 56 év) sorolták a személyeket.

Az idősekre sokkal kevésbé volt jellemző az alvajárás a fiatalabb felnőttekhez és a gyermekekhez képest. A kiskorúakkal és idősebbekkel szemben a felnőttek jóval gyakrabban végeztek összetett tevékenységet alvajárás közben, például elektromos vagy konyhai eszközöket használtak, mely akár sérüléshez is vezethet. Az ilyen komplex viselkedés a nőknél több mint kétszer annyiszor fordult elő, mint a férfiaknál. Az alvajárással járó veszélyes magatartás, például a ház elhagyása vagy az alvás közbeni autóvezetés szintén kevésbé volt jellemző az idősebbekre, mint a fiatalabb generációra.

„Az úgynevezett NREM (non-rapid eye movement) paraszomniák az alvási ciklus mélyalvási szakaszában jelentkeznek, jellemző tünetei a felülés, az ágyból való kikelés és járkálás. Az érintett agyának egy része mélyen alszik, míg egy másik agyterület ugyanakkor ébren van. Előfordulhat, hogy éles tárgyakat vesz kézbe, kisétál a házból vagy éppen autóba ül és elhajt. Nem kizárt, hogy a félig alvó személy eszik vagy szexuális tevékenységet végez" – magyarázza Vivian Correa, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének PhD-hallgatója, a Journal of Clinical Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője.

A szakirodalom szerint a NREM paraszomniák a gyermekek 10-15%-át érintik. Felnőttkorra ez az arány 3-4%-ra csökken, időskorban még ritkább.

A paraszomniák egy másik típusa (REM – rapid eye movement – magatartászavar) az alvás úgynevezett gyors szemmozgásos vagy álom-szakaszában jelentkezik. Ebben az esetben hiányzik a REM alvásra egyébként jellemző bénultság, így az érintettek „megvalósíthatják", amit álmodnak.

„A legtöbb érintett csak egy-egy traumatikus alvási epizód után fordul orvoshoz. A kockázati tényezők azonosítása azonban segíthet megelőzni ezeket a nyomasztó élményeket. Az időseknél ritkább az alvajárás; ez a gyermekekétől eltérő háttér mechanizmusra utal. Érdekes az is, hogy a REM magatartászavar az idősebb férfiaknál gyakoribb, a középkorú nőknél pedig feltűnően magas a kockázatos tevékenységek aránya. Ezek magyarázata további kutatásokat igényel" – mondja dr. Szűcs Anna, a Magatartástudományi Intézet neurológus-pszichiátere.

Az alvászavarok kezelésében a melatonin, benzodiazepinek és antiepileptikus tabletták segíthetnek, de első lépés a helyes alváshigiéné betartása: azonos időben kelni és nyugovóra térni, illetve eleget aludni, mivel az alváshiány kiválthatja, és súlyosbíthatja a tüneteket. A stressz és szorongás elkerülésével az alvás minősége is javulhat — tájékoztat a Semmelweis.hu.