Jelenleg Horvátországban annyian fertőződtek meg szamárköhögéssel, amennyien 1980 óta nem. Hiába oltanak a betegség ellen az '50-es évek eleje óta szinte minden országban, teljesen nem sikerült visszaszorítani a fertőzést, ami főleg az újszüöttekre és az oltatlan csecsemőkre jelent nagy veszélyt.
a veszélyeztetett csoportok számára érdemes felvenni az emlékeztető oltást, és különösen nagy figyelmet igényelnek az újszülöttek, valamint az oltatlan csecsemők"
A fertőzés után 7-10 nappal kezdődő betegség első fázisa a náthához hasonló tünetekkel (orrfolyás, köhögés, orrdugulás) jár, míg a második, kínzó köhögési rohamokkal kísért szakasz több hétig is elhúzódhat.
A fertőzés utolsó szakaszában, ami szintén hetekig elhúzódhat, a rohamok gyakorisága és intenzitása csökken,
majd a tünetek fokozatosan megszűnnek (egy újabb légúti fertőzéssel azonban ismételten visszatérhetnek).
a szamárköhögésben szenvedő 1 évesnél fiatalabb csecsemők körülbelül fele kórházba kerül, a súlyos esetek pedig sajnos halálhoz is vezethetnek.
Azt is elárulta, hogyan előzhető meg a fertőzés.
A csecsemőkori oltások után majd 18 hónaposan, 6 évesen és 11 évesen részesülnek hasonló emlékeztető oltásban.
Különösen fontos a fészekimmunitás kialakítása, ha a családba újszülött érkezik. Mivel a gyermekek 3 hónapos korukig teljesen, de még egy oltás után is részben védtelenek,
Prof. Dr. Mészner Zsófia azt tanácsolja, hogyha szamárköhögés-járványban érintett országba tervezünk utazni, oltási tanácsadás keretei között érdemes előzetes tájékoztatást kérni
az úticél járványügyi helyzetéről és a szükséges megelőzési módokról is, hogy minimalizálhassuk a fertőző megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.