Az vagy, amit eszel: a növényi étrend lehet a jövő

A Netflix sokadjára próbál meggyőzni bennünket arról, hogy egészséges ételeket enni jó. Ezzel ugyan mindenki tisztában van, mégis hasznos, ha időről időre sokkolnak bennünket azzal, milyen nagy hatással is van valójában az életmódunk az általános állapotunkra. Az Az vagy, amit eszel: Az ikrekísérlet című dokumentumfilm-sorozatban is ezt próbálják bemutatni, és ikreket vetnek alá egy kísérletnek. Azért őket, hogy kiküszöböljék az egyik befolyásolhatatlan változót, vagyis a génállományt, így pedig bebizonyíthatják, hogy az egészségünkre az életmódunk van a legnagyobb hatással. 

A 8 hét során az ikerpár egyik tagja vegán életmódot folytatott, a másik pedig mindenevő volt, emellett természetesen edzeniük is kellett, vagyis a teljes életmódjukat átalakították azért, hogy kiderüljön, ilyen viszonylagosan rövid idő alatt milyen változások mennek végbe a szervezetükben. A kísérlet egy átfogó állapotfelméréssel kezdődött, amely során nemcsak a résztvevők testét, de a kognitív képességeiket is megvizsgálták, az izomtömegük és a testzsírszázalékuk mellett.
 

Ha nincsen izmod, nem vagy egészséges, mindegy, mekkora ruhát hordasz

A sorozatban felhívták a figyelmet a diétázók egyik legnagyobb problémájára: csak arra koncentrálnak, mit mutat a mérleg. A BMI-vel, azaz a testtömegindexszel szemben is megfogalmaztak kritikát, ez a számítás ugyanis szintén nem veszi figyelembe az izomtömeget. 

hanem a tükörben vizsgálják testük változásait és az izomépítésre is koncentrálnak ahelyett, hogy csak a kilók leadása motiválná őket. Edzések során is figyelnünk kell arra, hogy súlyzókkal is dolgozzunk. A diétázók ugyanis, még ha végeznek is mozgást, gyakran csak "zsírégető" kardióedzést folytatnak, ami nem épít izmot. Meglehet, hogy végül a mérleg kevesebbet mutat majd, de ha nemcsak a kilók, hanem az egészségünk is számít – márpedig annak kellene a legfontosabbnak lennie – akkor itt az ideje, hogy az izmainkra koncentráljunk.

 Mi kerül az asztalra?

A sorozatban nagy hangsúlyt fektetnek az ételeinkre és arra, honnan származnak, bemutatva azokat a folyamatokat és gyakorlatokat, amelyek befolyásolják az élelmiszerek minőségét és tápértékét, hiszen

Természetesen az amerikai élelmiszeriparra koncentrálnak, ami a többi között a génmódosítás miatt sokkal egészségtelenebb, de tesznek általános érvényű megállapításokat is: együnk kevesebb húst. Azzal már többnyire mindenki tisztában van, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek nem tesznek nekünk jót, de azt is minél előbb be kell látnunk, hogy 

Az Éljünk 100 évig: A kék zóna titka című szintén netflixes sorozatban láthattuk, milyen életmódot folytatnak a világ azon régióiban, ahol a legtöbb 100 évet megélt ember él. Mindegyikükben az volt a közös, hogy kevesebb húst és több zöldséget fogyasztottak, de az életük más aspektusai is hatással voltak arra, hogy nemcsak sokáig, de viszonylagos egészségben élték meg ezt a szép kort: minden nap mozogtak, volt életcéljuk és a közösségük aktív tagjai voltak. Habár egyszerűen hangzik, ha az lenne, mindenki sokáig élne. Sokszor győz ugyanis a kényelem, és sok tévhit is kering arról, mi számít egészséges ételnek, és mi nem.

 A legtöbb kritika az óceánokból való halászást és a lazactenyészeteket érte ebben a szériában is, ezekről pedig A fenntartható halászat valódi arca című dokumentumfilm-sorozatban már korábban átfogó képet kaphattunk. A sorozatban egy óceánvédő mutatta be, milyen károkat is okoznak az emberek a halászattal a tengerek élővilágának, és arról is, hogy mi folyik valójában a lazactenyészetekben. A sorozatok állításai szerint a magukat fenntarthatónak kikiáltó lazactenyészetekkel több probléma is van: túlságosan sok állatot zsúfolnak össze, aminek következtében több fertőzés terjed közöttük, ráadásul gyorsabban. A tenyészetekkel kapcsolatos másik probléma az, hogy az itt nevelt és kifogott halak sokkal, de sokkal zsírosabbak, hiszen nem úszkálhatnak szabadon, a kapott tápoktól pedig egészen vastag zsírréteget növesztenek, így már nem is egészségesebbek, mint bármely más hús. Egyes lazactenyészetek ráadásul be is festik a halak húsát, hogy elérjék azt a kívánatos színt, amelyet az emberek ettől a fajtától várnak, és amit a körülményeik miatt a tenyésztettek egyébként nem tudnának produkálni. De ha már a hal sem olyan egészséges, mint amilyennek hittük, akkor még mi kerüljön a tányérra?

Akkor mit együnk?

Manapság nagyon sok mindenre kellene odafigyelnünk, amikor megtöltjük a kosarunkat. Persze ez csak akkor igaz, ha olyan termékeket akarunk vásárolni, ami a szervezetünknek is jó, és a bolygót sem zsigereli ki. Ha ezt az irányt képviseljük, akkor nyugodtan lemondhatunk a tejtermékekről is, a sorozatban ugyanis kiemelték, hogy az állati eredetű tejtermékekre nincs szüksége a szervezetünknek. Ezeknek a rengeteg növényi alternatíváját találhatjuk meg a polcokon, amik viszont nem feltétlenül egészségesek. Ugyanakkor búcsút inthetünk a távolról érkező, egzotikus gyümölcsöknek, zöldségeknek is, ugyanis ezeknek a karbonlábnyoma rendkívül magas. Vagyis a legjobb mód, ha szezonális és helyben termesztett zöldségekből és gyümölcsökből áll az étrendünk nagy része. 

A kísérlet konklúziója

Az ikerkísérlet nem zárult meglepő eredménnyel, hiszen azok, akik növényi étrenden voltak és betartották az előírásokat, már 8 hét után is jobb eredményeket produkáltak, mint a mindenevők. Ugyanakkor kiemelték, hogy a vegán étrend mellett – amennyiben az egészséges is, és nem tésztából és krumpliból áll - fontos több ételt fogyasztanunk ahhoz, hogy ne az izomtömegből veszítsünk. 

 Vagyis bebizonyosodott az, amit eddig is tudtunk: a rendszeresen mozogás és az inkább növényi eredetű ételek hozzásegítenek bennünket egy hosszabb és fittebb élethez, már csak az a kérdés, hogy mikor kezdjük el minél többen követni ezt az irányzatot.