Magyar onkológusok értek el áttörést a mellrák gyógyításában: két napra csökkenő kezelési idő, elhanyagolható mellékhatások

Hazánkban a leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés a hölgyek körében az emlőrák, amely korai stádiumban ugyan jól gyógyítható, a sugárterápiás kezelés hosszadalmas, számos mellékhatása van, a beteget megterheli és esztétikai szempontból is nyomot hagy maga után. Ezen változtat a gyorsított részleges emlőbesugárzási módszer, amelyet Professzor Dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója és csapata fejlesztett ki, és amiről a 2024. május 3-7. között a skóciai Glasgow-ban rendezendő tudományos konferencián, kiemelt tudományos kategóriában, a legjobb brachyterápiás előadásként számolhatnak be a kutatást végző szakemberek. 

 — Milyen gyakori Magyarországon és akár nemzetközi szinten az emlőrák, illetve a daganat felfedezésekor legtöbbször melyik stádiumban van a betegség? 
— Az emlőrák a fejlett országokban - így hazánkban is - a legyakoribb daganat a hölgyeknél. Magyarországon évente 8000 új esetet fedezünk fel és körülbelül 2100 nő hal meg emlőrákban. A betegség jól gyógyítható, ha korán, 0. vagy 1. stádiumban fedezik fel, amire ma már lehetőséget ad a 45 éves kortól kétévente ingyenesen elvégezhető mammográfiás emlőrákszűrési program, amit 2002-ben vezettünk be Magyarországon. 0. stádiumban 100 százalék, 1. stádiumban 90 százalék körüli a teljes gyógyulás esélye. Előrehaladottabb stádiumban jóval rosszabbak a kilátások.
 

— A szűrővizsgálatok fontosságára újra és újra fel kell hívni a nők figyelmét, mert hajlamosak elbagatellizálni a megelőzést, a vizsgálat kellemetlenségére hivatkozva. Kinek, mikor javasolt a szűrővizsgálat és milyen bárki számára elérhető lehetőségek vannak még a mammográfián kívül?
— Amennyiben nincs genetikai halmozódás a családban, úgy jelenleg 45 és 65 év között kétévente javasolt az emlő mammográfiás szűrése. Jelenleg tervezzük Magyarországon ennek 40 éves kortól 75 éves korig való kiterjesztését. Családi halmozódás esetén, genetikai tanácsadás alapján korábbi időpontban is szóba jön a szűrés. Ebben az esetben, fiatalabb hölgyeknél az emlő MRI vizsgálata javasolt.

— Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre az emlőrák gyógyításában, illetve minden esetben szükséges-e a sugárkezelés, és annak milyen mellékhatásai vannak? 
— Amennyiben emlőmegtartó műtét történik, úgy a kezelés része a maradék emlőállomány műtét utáni sugárkezelése. Ez hagyományosan a teljes emlőállomány 3-6 hétig tartó sugárkezelése volt évtizedeken át. Ez a maradék emlőállomány tömöttebbé válását, illetve az emlő bőrének átmeneti gyulladását, később enyhe pigmentációját okozhatta.
 

— Ez az úgymond hagyományos eljárás. Ezzel szemben létezik egy gyorsabb módszer, amely egyúttal hatékonyabb is. Mi a lényegi különbség a hagyományos, hosszú ideig tartó sugárkezelés és a gyorsított eljárás között? 
— Válogatott esetekben ma már lehetőség van a gyorsított részleges emlőbesugárzásra. Ilyenkor nem az egész emlőt sugarazzuk külső sugárforrásból, hanem csak a daganat helyét, a tumorágyat és annak közvetlen, 1-2 cm-es környezetét. Ehhez tűkön keresztül vékony műanyag szálakat vezetünk az eltávolított daganat helyére és ezekbe a katéterekbe fut bele a miniatürizált sugárzó izotóp és belülről — kímélve a bőrt — tudjuk besugarazni a daganatkiújulás szempontjából legfontosabb területet. A módszert brachyterápiának nevezik, ami közelbesugárzást jelent.
 

— Ebben ért el az eddigieknél is jobb eredményeket az Országos Onkológiai Intézet csapata. Mi a legújabb módszer előnye?
— A kisebb területet rövidebb idő alatt is be tudjuk sugarazani - a legújabb módszerekkel akár 2 nap alatt is - szemben a külső besugárzás 15-30 napon át tartó, mindennapos sugárkezelésével. Ezt a gyorsított részleges emlőbesugárzást körülbelül a betegek egynegyedénél lehet alkalmazni, ahol a betegség jobb prognózisú, a daganat nem nagyobb 3 cm-nél, nincs nyirokcsomó áttét és a beteg 50 évnél idősebb. Nagyon fiatal betegeknél a módszer alkalmazása nem javasolható.

— Hogyan zajlik egy ilyen nemzetközi kutatás, nagyságrendileg (vagy számszerűen) hány elvégzett kezelésből vonhatóak le a hatékonyságra vonatkozó következtetések? 
— A nemzetközi összefogásban végzett kutatásban két spanyol központ (Valencia és Barcelona) és Magyarországról az Országos Onkológiai Intézet vett részt. Egy nemzetközi klinikai vizsgálati protokoll keretében a három központban összesen 81 betegnél végeztünk 2-3 napra rövidített brachyterápiás részleges emlőbesugárzást. Az eredmények szerint 5 év után a betegek 96 százaléka daganatmentes volt, 95 százalékuknál kiváló kozmetikai eredményt sikerült elérnünk és a mellékhatások aránya is elhanyagolható volt. Korábbi, 1996 óta tartó 4 napos kezelési idővel végzett brachyterápiás vizsgálatunkban már több száz beteget kezeltünk sikeresen. 

— Az eredményeiket be is mutatják, nem is akárhol…
— A betegek gyógyulási eredményeit 5 éves betegkövetési idő után fogjuk bemutatni a május 3-7. között a skóciai Glasgow-ban megrendezendő Európai Sugárterápiás Társaság (ESTRO) éves nagy konferenciáján. Nemcsak az elmúlt 5 év kutatási eredményeivel kapcsolatban adunk elő, a 25 év eredményeiről, köztük arról is be fogunk számolni Skóciában, hogy vizsgálati időszakban kezelt betegek 88 százalékánál nem újult ki a daganat a műtét után 25 évvel sem. 
 

— A kutatást végző team vezetőjeként ön miben látja a gyorsított részleges emlőbesugárzási módszer fontosságát a gyógyítás és a beteg szemszögéből? Melyek a legfontosabb előnyei a brachyterápiának? 
— A legfontosabb előnye a barcyhterápiának, hogy kis területre, koncentráltan nagy dózist tudunk leadni, igen rövid idő alatt. Ezzel az összes kezelési idő lerövidül, kisebb térfogatot sugarazunk be, ami viszont kevesebb mellékhatással jár - például a bőrmellékhatásokkal gyakorlatilag nem kell számolni belső sugárkezelés, brachyterápia esetén. A rövidebb kezelési idő gyorsabb felépülést, kevesebb megterhelést jelent a betegeknek és a társadalombiztosítás költségei is csökkenthetők.
 

— Elképzelhető-e, hogy a közeli jövőben a szokásos sugárterápia helyett minden esetben brachyterápiás kezelést alkalmazzanak az emlőrákos betegek kezelésére? 
— Minden esetben erre nincs lehetőség, de a korai stádiumban felfedezett emlőrákok esetén a jövőben nőhet azon betegek aránya, akiknél ez a módszer alkalmazható.