A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy azok, akik kiváltságos helyzetben élnek, nagyobb genetikai kockázatnak vannak kitéve a mell-, prosztata- és más típusú rák formáira. Míg a kevésbé tehetős emberek genetikailag érzékenyebbek a cukorbetegségre és az ízületi gyulladásra, valamint a depresszióra, az alkoholizmusra és a tüdőrákra - állítják a szakértők.
A tanulmány vezetője, Dr. Fiona Hagenbeek, az egyetem egyik kutatója azt mondta, hogy az első eredmények arra utalhatnak, hogy a kockázati pontszámokhoz hozzáadhatók a genetika alapján mért betegségkockázatok a szűrési protokollokhoz.
Például a jövőben a mellrákra vonatkozó szűrési protokollokat úgy módosíthatják, hogy a magas genetikai kockázatú és magasabb iskolázottságú nők korábbi vagy gyakoribb szűrést kapjanak, mint az alacsonyabb genetikai kockázatú vagy kevésbé képzett nő,"
- magyarázta a szakértő. A tanulmányhoz Dr. Hagenbeek csapata mintegy 280.000 finn genetikai, társadalmi-gazdasági és egészségügyi adatát vizsgálta, 35 és 80 év közötti korcsoportban.
Állítólag már korább tanulmányok is kimutattak hasonló összefüggéseket, mint amikre a jelenlegi kutatás is megerősített.
"Most lehetőségünk van még inkább rávilágítani arra, hogy a betegségkockázat genetikai előrejelzése is függ az egyén társadalmi-gazdasági hátterétől. Tehát bár a genetikai információink nem változnak életünk során, a genetikai hatás a betegségkockázatra változik, ahogy öregszünk vagy megváltoznak a körülményeink" - tette hozzá a kutató.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.