Ha éjjel felkelünk és dezorientáltan, furcsán viselkedünk, például lassan beszélünk, vagy zavaros válaszokat adunk, azt alvási részegségnek hívják. Ilyenkor van, hogy legalább fél óra kell ahhoz, hogy észhez térjünk. Ezt a jelenséget általában hangos zajok, alvási apnoe vagy az alkoholfogyasztás válthatja ki. A legtöbb esetben nem is tudunk róla, csak a párunk meséli el nekünk. Ha gyakran előfordul, érdemes változtatnunk az életmódunkon, és csendes, nyugodt környezetet biztosítani az alváshoz.
Alvajáróként kikelünk az ágyból, sétálunk, pakolászunk, nekimegyünk dolgoknak, anélkül hogy tudnánk róla. Képesek vagyunk szót fogadni, ha valaki azt mondja, hogy bújjunk vissza az ágyba. Ez akkor történik meg, amikor az agy bizonyos területei ébren vannak, míg mások nem. Kiválthatják egyes gyógyszerek, például nyugtatók. Az alkalmi alvajárást általában nem kell kezelni, de ha zavar minket, esetleg veszélybe sodorjuk magunkat, akkor az orvosunk felírhat olyan gyógyszert, amely csökkenti az agy aktivitását, ezzel megakadályozva az alvás közbeni kóborlást. Az éjjeli falánkság is lehet az alvajárás különleges formája, amikor éjszaka alvás közben kikelünk az ágyból, elsétálunk a hűtőig, eszünk, iszunk, miközben nem vagyunk tudatunknál. Ilyenkor válogatás nélkül elfogyasztunk bármit, amit találunk. Kiválthatja szorongás, depresszió, túlzásba vitt testmozgás, vagy olyan étkezési rendellenességek, mint a bulimia vagy anorexia. Mivel ez veszélyes lehet, mindenképpen forduljunk szakemberhez.
Szexszomnia esetén alvás közben együttlétet kezdeményezhetünk a párunkkal vagy akár saját magunkkal anélkül, hogy felébrednénk. A kutatók nem egészen biztosak abban, hogy ezt mi okozza, de a legtöbb esetben ez a jelenség más alvászavarokkal párosul. Hogy ezt elkerüljük, érdemes természetes gyógynövényekből készült nyugtató teát inni lefekvés előtt.
A rémisztő álom általában az alvás második felében jelentkezik. Gyakran kíséri felriadás és intenzív pánikroham. A leggyakrabban 3-6 éves korban jelentkező alvászavar később spontán megszűnik, de felnőtteknél is előfordul. Ilyenkor nem ritka, hogy kiabálunk. A rémálomból gyakran felébredünk, és nem tudunk visszaaludni. Jellemzően másnap is emlékszünk rá, vagy csak a rossz érzés marad meg bennünk. Szorongás, depresszió, egyes pszichiátriai betegségek, alvásmegvonás és bizonyos gyógyszerek – például béta-blokkolók, antidepresszánsok –, illetve az alkohol hirtelen megvonása idézheti elő. Ha gyakran előfordul, mindenképpen kérjük szakember segítségét.
Alvási bénulás esetén arra ébredünk, hogy a szemünket ki tudjuk nyitni, de a testünket képtelenek vagyunk megmozdítani. Bár általában csak néhány másodpercig tart, nagyon ijesztő érzés. Ilyenkor gyakran borzalmas képeket látunk, vagy olyan érzésünk van, mintha egy természetfeletti erő támadott volna meg minket. Az alváshiány jelentősen növelheti az alvásbénulás kockázatát, de stressz is kiválthatja, vagy olyan mentális egészségi állapotokhoz kapcsolódhat, mint a bipoláris depresszió. Ha többször előfordul, mindenképpen forduljunk orvoshoz.
A REM magatartászavar az elalvás után általában másfél órával jelentkezik. Az izmok ebben a szakaszban még nem ernyednek el, ezért képesek vagyunk bármit megtenni, ami éppen az álmunkhoz kapcsolódik. Mivel nem tudjuk irányítani az izmainkat, kontrollálatlanul mozgunk, csapkodunk, rugdosunk, akár még az ágyból is kipattanunk, futkosunk, kapálózunk. Kiváltó oka sok esetben ismeretlen, azonban megfigyelték, hogy idős emberek esetében a Parkinson-kór előjele lehet, de kiválthatja antidepresszánsok szedése is. Mindenképpen kérjük alvásszakértő segítségét.
Mi az a REM?
Alvásunk mélysége nem állandó, közben különböző fázisok követik egymást. Ezeket a fázisokat két nagy csoportba lehet osztani: REM és NON-REM-alvásra. A NON-REM-alvás teszi ki az alvásidő 80 százalékát. A REM alvás jellegzetessége, hogy az agyi tevékenység hasonló, mint ébrenlét esetén, gyors szemmozgások jelennek meg, az izomtónus viszont megszűnik. Az álmok is ebben a szakaszban jelennek meg. A NON-REM- és a REM-szakaszok alvásciklusokat hoznak létre, melyek hossza nagyjából 90 perc. Egy éjszaka folyamán 5-6 ciklus figyelhető meg.
Főként felnőttkorban kezdődik, és 50 éves korunkra válnak elviselhetetlenné a panaszok. Jellegzetes tünete a lábak görcsszerűen jelentkező zsibbadása, fájdalmas égő érzése, amely szinte kizárólag alvás közben jelentkezik. Ilyenkor kényszert érzünk, hogy mozgassuk a lábunkat, ezért fel kell kelnünk, járkálnunk, különben nem múlik a fura fájdalom. A nyugtalan lábak szindróma önálló kórkép, de lehet egy másik betegség kísérő tünete is, mint például vashiányos állapot, cukor- és vesebetegség, neuropátiánál, magnézium- és B12-vitamin-, valamint folsavhiány. Ez a panasz gyógyszerrel jól kezelhető.
Mit mond egy orvos az alvajárásról? Az alábbi videóból kiderül:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.