ADHD: figyelemzavar, hiperaktivitás? Tegyünk rendet! – A szakértő válaszol

ADHD, gyerekek
Shutterstock - Billion Photos
szakértő gyerekek ADHD
Állandóan ficánkol, szinte lehetetlenség lekötni a figyelmét néhány percnél tovább, tanulási nehézségekkel küzd. ADHD gyanúja állhat fent a gyereknél?

Mit is jelent pontosan az ADHD? A figyelemhiányossággal és hiperaktivitással együtt járó tünetegyüttes. Ez egy neurobiológiai zavar, egy sajátos idegrendszeri állapot. A szabályozó-irányító funkciók sérülnek, melynek következtében a figyelemszabályozási zavar, túl mozgékonyság, impulzuskontroll zavar hármas tünetcsoportja jelenik meg. Azt fontos, tudni, hogy a diagnózis felállításához nem kell mind a háromnak jelen lenni, az ADHD-s gyerekek és felnőttek egyharmada például csak figyelemzavarral küzd. Kialakulásában alapvető szerepe van az örökletességnek (80%), de a hajlamosító gének aktiválódásában fontosak a környezeti hatások, például a magzati korban vagy születéskor bekövetkező oxigén-, vitamin-, vagy nyomelem-hiány, gyulladásos folyamatok, illetve az idegrendszer egyéb sérülése is a lehetséges okok között van. A krónikus, alacsony intenzitású gyulladások hátterében állhatnak visszatérő fertőzések, vagy ételallergia és intolerancia – avat be Dr. Csiky Miklós gyermekpszichiáter, ADHD specialista.

ADHD, gyerekek
ADHD, gyerekek
Forrás: Shutterstock

Minden, amit ADHD tüneteiről tudni kell! 

Semmi baja, csak eleven!
Nagyon nehéz meghatározni, hogy mikor mondjuk egy gyerekre, hogy eleven, és mikor azt, hogy ADHD-s. 

A pszichiátriában ezt úgy határozzuk meg, hogy akkor minősül kórosnak egy állapot, ha akadályozza a mindennapi életvitelt. Ilyenkor vagy a szülő kér segítséget, mert nehezen boldogul a gyerekkel, vagy az iskolai esetleg óvodai pedagógus jelzi, hogy valami probléma van. Három élettérben jelenhetnek meg az ADHD tünetei, az iskolában vagy óvodában, otthon, és a gyerek szabadidős tevékenységében, például a játszótéren. A diagnosztikus kritériumok szerint, ha a háromból két területen van probléma, akkor mondhatjuk ki, hogy ADHD-s a gyerek. De tapasztalatom szerint, ha az egyiken megjelennek a problémák, akkor már csak idő kérdése, hogy a többi területen is megjelenjen. Ezért minden esetben azt javaslom, hogy a gyereket figyelni kell, és ha a dolgok súlyosbodnak, akkor segítséget kell kérnie a szülőnek

 - tanácsolja a szakértő.

Jellemző tünetek

Hiperaktivitás: gyakran babrál, mozog keze-lába, ültében fészkelődik. Nehézséget jelent számára a nyugodt játék, akár önállóan, akár társakkal.
Figyelemzavar: Nem figyel eléggé a részletekre, gondatlanságból fakadó hibákat vét.
Gyakran nehézséget jelent a figyelem megtartása. Nem mindig követi az instrukciókat vagy elmarad feladatainak befejezése. Könnyen elvonják a figyelmét külső ingerek. Sokszor feledékeny.

Vizsgálatok

Magyarországon két útja van a diagnózis felállításának. Az egyik, hogy felkeres a szülő egy pedagógiai szakszolgálatot, és az ottani szakemberek megvizsgálják, felmérik a gyereket. Ha ők megalapozottnak találják a gyanút, akkor bevonnak egy szakavatott pszichiátert a további vizsgálatokba. A pedagógiai szakszolgálat adhatja meg azokat a könnyítéseket, amelyekkel a gyereket meg lehet támogatni az iskolában. Sajnos ez egy hosszú procedúra, előfordulhat, hogy az első jelektől a diagnózis felállításáig akár évek is eltelhetnek. A másik út, hogy a szülő egyből egy gyermekpszichiátert keres meg.

Egyetlen találkozás alapján a szakmai irányelvek szerint nem tanácsos sem megerősíteni, sem kizárni az ADHD-t. A gyereknek vannak jó és rossz időszakai, és teljesen máshogy működik az agyuk, amikor jó passzban vannak és máshogy, amikor rossz periódusba kerülnek, ráadásul a szorongóbb gyerek akár egy hétig is képes tartani magát egy ismeretlen környezetben. Ezért fontos, hogy a gyerek teljes történetét, már a születése pillanatától átbeszéljük, megismerjük. Ilyenkor jellegzetes motívumokat fogunk találni, ami az ADHD-ra utal, ha valóban arról van szó. Fontos, hogy a szakember megfigyelje a gyereket, hogy adott helyzetben hogyan viselkedik, miként találja fel magát.

Ezeket a vizsgálatok egészíti ki – de nem csak ezek alapján történik a döntés – a különböző figyelemmérő vizsgálatok, tesztek. Ahhoz, hogy a szakember megállapíthassa, hogy valóban ADHD-ról van szó, nagyon fontos, hogy a szülő is, és a gyermekkel foglalkozó pedagógus is együttműködjön az orvossal. Pontosan el kell mondani, hogy mi tapasztalható otthon, az iskolában, hogyan viselkedik a többi gyerekkel, a felnőttekkel, mi okoz neki nehézséget vagy örömet – tájékoztat a pszichiáter.

Terápia 

Fontos hangsúlyozni, hogy nagyon jelentős eltérés van a kezeltek és a nem a kezeltek életminősége, sorsa között. Az ADHD az élet minden területére bekúszik, befolyásolja a gyerek és később a felnőtt életét. 
 

Máshogy csinálják a dolgaikat, súlyos esetben sehogy, enyhébb esetben pl. sokkal lassabban. Emiatt nagyon sok rossz élményük van, a társaik kollégáik gyakran rájuk szólnak, hogy mit csinálnak már megint, miért úgy csinálják, miért olyan lassúak stb. Rengeteg kudarc, bántás éri az ADHD-s gyereket és felnőttet egyaránt. Emiatt az önértékelésük, önbizalmuk jelentősen sérül. Sajnos mire szakemberhez kerül egy gyerek, addigra ez jelen van. Kialakul a motiváció hiány, aláásott kompetenciaérzés, szorongás, agresszív reakció. A kezeletlen ADHD-s betegek 80 százalékánál alakul ki pszichiátriai betegség 18 éves korukra.

Ilyen lehet például a szorongás, depresszió, függőség, személyiségzavarok, illetve bizonyos gyerekkori viselkedészavarok áthúzódása felnőtt korra. Ezért szükségszerű, hogy az ADHD terápiája multimodális legyen, tehát több támadási ponton is segíteni kell. A tudományos bizonyítékokkal alátámasztott (evidence-based) terápiák egyike a gyógyszeres kezelés, ami a legfontosabb és leghatékonyabb. Emellett a viselkedésterápiának is nagy jelentősége van, amely elsősorban megtanítja a szülőt, majd a szülőn keresztül a gyereket, hogy hogyan bánjon jól magával különböző szituációkban, ezzel el tudja kerülni a szenvedést okozó viselkedéseket. Különálló csoportba soroljuk a kiegészítő terápiákat, például a szenzomotoros fejlesztést, ami alapvető fontosságú, vagy a Neurofeedback-et. A beteget óvni kell a folyadékhiánytól, oxigénhiánytól, alváshiánytól. Szüksége van szabad levegőre, napfényre, testmozgásra, ezek emelik a dopaminszintet. A közepes intenzitású ritmikus testmozgás a leghatékonyabb. Elsők között ajánlott a lovaglás, vizes sportok, falmászás, íjászat, küzdősportok, foci, kosárlabda. Az ideális, ha naponta 5-6x20-30 perc rendszeres testmozgás megoldható, ezzel - karanténban szerzett tapasztalatok alapján – sok esetben akár a gyógyszeres kezelés és kiváltható. Az étrendkiegészítők is fontosak: Omega 3, D-vitamin, magnézium, cink, probiotikum, flavinoidok. Az eliminációs diéta is hasznos, lehetőleg célzottan, ételérzékenységi vizsgálat alapján ajánlott bevezetni - javasolja dr. Csiky Miklós.

Majd kinövi?

A hiperaktivitást csak a gyerek egy része növi ki a felnőttkor elejére, nagyobb részüknél legfeljebb ellensúlyozni lehet különböző módszerekkel, terápiákkal a problémát. A gyermekkorban megfelelően kezelt esetek jó eséllyel felnőttkorban is egyensúlyban maradnak, életvezetési nehézségeik kevesebbek és enyhébbek. Sajnos, mivel a szülők többsége úgy véli, hogy majd idővel benő a gyerek feje lágya magától, nem kérnek semmiféle segítséget. Ennek pedig súlyos következményei lehetnek.

Mikor jelentkeznek a tünetek?
A legnagyobb diagnosztikus csúcs elsős és másodikos gyerekeknél tapasztalható. Ennek oka, hogy minden átlépéskor - tehát amikor a gyerek iskolába, felső tagozatba, gimnáziumba kerül, önálló élet kezd - a megnövekedett terhelés előhívja, felerősíti a tüneteket. 
 

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.