A szívpanaszok lelki háttere: valóban gyógyít a szeretet?

A lelki sérüléseink, a gondjaink nem csak a mindennapjainkat befolyásolhatják, hanem a testi funkcióinkat is. A mentális betegségek, amit gyakran használnak például a szorongás és a depresszió leírására, a szívünk állapotára is hatással van. Ha a lelkünk összetörik, könnyen alakulnak ki szívpanaszok. 

A szorongás és depresszió szívpanaszok képében is jelentkezhet

„A szorongás több annál, minthogy aggódunk vagy stresszelünk valami miatt, ezek ugyanis általában elmúlnak, amint a helyzet véget ér, vagy a kiváltó ok megszűnik. Ha viszont ezek az érzések minden ok nélkül jelentkeznek, vagy a stresszes esemény elmúltával is folytatódnak, akkor beszélünk valódi szorongásról. Ezt nem szabad félvállról vennünk, mindenképpen kezelésre van szükségünk, ugyanis idővel nemcsak a hangulatunkra, a kapcsolatainkra, hanem a fizikai egészségünkre is komoly hatással lesz, például növeli az esélyét a szívbetegség kialakulásának. A szorongás jelei gyakran fokozatosan, idővel alakulhatnak ki. Nem véletlen, hogy ezeket a tüneteket főként a mellkas, vagyis a szív területén érezzük. Ilyen például a heves szívdobogás, a mellkasban jelentkező szorító érzés, a légszomj vagy a légzési nehézség” – mondta a Fanny magazinnak dr. Fehér Gabriella pszichológus.

A depresszió nem egyszerű rossz hangulat

A depresszió nem csupán rosszkedv, hanem egy súlyos állapot, amely hatással van mind a fizikai, mind a mentális egészségünkre. Ez nem azonos azzal, hogy valami miatt szomorúnak, rosszkedvűnek érezzük magunkat. A depressziót tartósan, hosszú ideig, hetekig, hónapokig vagy akár évekig intenzíven éljük meg, és a legtöbb esetben nem is igazán tudjuk megmondani az okát. 

A depresszió gyakori tünete lehet: 

- elveszítjük az érdeklődésünket olyan tevékenységek iránt, amelyeket korábban élveztünk

- visszahúzódunk, eltávolodunk a családtól és a barátoktól 

- képtelenek vagyunk koncentrálni, emiatt a munkában vagy az iskolában nem tudjuk elvégezni a feladatainkat 

- túlterheltnek, határozatlannak és önbizalom-hiányosnak érezzük magunkat 

- gyakrabban iszunk alkoholt 

- étvágytalanok vagyunk, vagy éppen túl sokat eszünk

- éjjel nem tudunk aludni, nappal fáradtak vagyunk 

- értéktelennek és haszontalannak érezzük magunkat

- ingerlékenyek, frusztráltak és rosszkedvűek vagyunk 

 – figyelmeztet az orvos.

A testünk előre jelzi?

Biztosan hallottunk már olyan esetről, hogy valaki depressziós vagy túl sok stressz éri, és szívpanaszokkal orvoshoz fordul. A vizsgálatok nem mutatnak ki semmiféle problémát, az illető mégis rövid időn belül szívrohamot kap. Ilyen esetekben a tünetek az érzelmi stresszre és a szorongásra adott válaszreakciók lehetnek, és nem a koszorúér-betegség általános jele, amely csak ezután jött létre. Ez azt mutatja, hogy mennyire fontos az elme, és hogyan befolyásolja a testet. Talán nem véletlen, hogy a lelki problémáknak szinte ugyanazok a tünetei, mint a szívbetegségeknek. Azt jól tudjuk, hogy ha szívbetegségünk van, orvosunk azt javasolja, kerüljük a stresszt. Fordítva már ritkábban halljuk, pedig a kockázat ugyanakkora: a pszichológiai tényezők szívrohamot válthatnak ki, akkor is, ha egyébként semmi gond a ketyegőnkkel.  Ennek orvosi magyarázata van. 

 A gyulladás részt vesz az artériák megvastagodásában, amelyből kis vérrögök oldódhatnak ki, és a szívben kötnek ki, így az artériák elzáródnak, és az ember szívrohamot kap. Az érzelmi stresszhez hasonlóan a megnövekedett szteroid- és adrenalinszint szűkíti az ereket, megemeli a vérnyomást és károsítja az erek állapotát, ami anginát okozhat. Ráadásul az adrenalin elektromos zavarokat is kelt a szívben. A stressz hatására a szervezetben több nátrium marad meg, mint korábban gondolták. Egyes betegek egy adag sült krumplival egyenértékű nátriumot tartanak vissza stressz alatt, ami a vérnyomás emelkedésével jár.

A lényeg az egyensúly

– tanácsolja a pszichológus.