Az elmúlt években egyre több kutatás látott napvilágot az ultrafeldolgozott élelmiszerek egészségkárosító hatásáról. Egy új tanulmány szerint négy ultrafeldolgozott élelmiszertípus – mint a sós nassolnivalók, feldolgozott húsok, készételek, valamint a cukros és édesített üdítők – különösen növelik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
A nyugati társadalmakban élők étrendjének 57 százalékát teszik ki az ultrafeldolgozott élelmiszerek, amelyek egészségügyi kockázatai egyre nyilvánvalóbbak. A legtöbb UPF nem élelmiszer, hanem gyakorlatlag iparilag előállított ehető anyag. Ezeket gyakran adalékanyagokkal, mesterséges ízesítőkkel, tartósítószerekkel és színezékekkel dúsítják és teszik finomabbá, addiktívabbá.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek azok a csomagolt, fogyasztásra kész vagy melegítésre kész termékek, amelyek eredeti formájukhoz képest erősen megváltoztak
– foglalta össze Scott Keatley a Keatley Medical Nutrition Therapy társtulajdonosa. A The Lancet Regional Health – Europe folyóiratban megjelent tanulmány szerint ezek az élelmiszerek kiemelten növelhetik a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. A kutatás során 300 000 ember adatait elemezték, és azt találták, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek arányának 10 százakékos növekedése az étrendünkben, már 17 százalékkal növeli a cukorbetegség kockázatát.
A chipsek és más sós rágcsálnivalók és nassolnivalók sok finomított szénhidrátot, egészségtelen zsírokat és rengeteg sót tartalmaznak. Ezek az összetevők hozzájárulnak az inzulinrezisztencia kialakulásához, ami hosszú távon cukorbetegséghez vezethet. Az ilyen nassolnivalók azonban nemcsak a vércukorszintet befolyásolják, hanem a szív- és érrendszerre is káros hatással lehetnek
A szalonna, a virsli és a párizsi tipikus példái a feldolgozott húsoknak, amelyek magas nátriumtartalmuk mellett gyakran tartalmaznak egészségtelen zsírokat és adalékanyagokat, mint például a nitrátokat. Ezek az összetevők előidézhetik az inzulinrezisztenciát és növeli a gyulladások előfordulásának esélyét is.
A fogyasztásra kész ételek, mint a fagyasztott pizzák vagy instant levesek, gyakran magas kalóriatartalmúak és elhízáshoz vezethetnek, de kevés rostot és tápanyagot tartalmaznak, így bár jóllakottnak érzhetejük magunkat, sejtszinten éhezük. A telített zsírok, a nátrium és a hozzáadott cukor miatt ezek az ételek károsak lehetnek az anyagcserére, ami elősegíti a vércukorszint megemelkedését.
Nem csak a cukros üdítők, de a diétás, édesítőszeres italok is növelhetik a cukorbetegség és az agyvérzés kockázatát. A hozzáadott cukor gyulladást okozhat a szervezetben, míg a mesterséges édesítőszerek felboríthatják a bél mikrobiomját, ráadásul cukros ételeket iránti vágyat válthatnak ki.
Bár az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása kényelmes, érdemes minimalizálni a fogyasztásukat. Helyette válasszunk feldolgozott vagy minimálisan feldolgozott ételeket. A leghasznosabbak a friss zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek és teljes kiőrlésű gabonák. Ezek az élelmiszerek segítenek a vércukorszint stabilizálásában és a cukorbetegség kialakulásának megelőzésében. A diétás nassolnivalók is lehetnek egészségesek, ha természetes összetevőkből készülnek.
1. Éhség és fáradtság – Amikor a szervezet nem termel elegendő inzulint, vagy a sejtek részére kevés inzulin termelődik ahhoz, hogy a szénhidrát beépüljön a sejtekbe, (inzulinrezisztencia alakul ki), nem jutnak energiához. Ezért érezhetnek fáradtságot és éhséget megfelelő táplálkozás ellenére is a cukorbetegek.
2. Szomjúság és gyakoribb vizelés – A cukorbetegség megemeli a vércukorszintet, amely bizonyos szint felett (10 mmol/L) kiürül a vesén át. A cukor úgynevezett ozmótikus diuretikum, azaz vízzel együtt ürül, ezért több vizelet keletkezik, ami viszont növeli a szomjúságérzetet. Ezért amíg az emberek általában négy-hét alkalommal pisilnek 24 óra alatt, a cukorbetegek sokkal többször, sokszor éjszaka is és gyakrabban éreznek szomjúságot. Ha sok cukor ürül ki a veséken keresztül, sok kalóriát veszítünk, és gyorsan lefogyunk – fogyókúra nélkül –, ami nagyon jellemző.
3. Szájszárazság és viszkető bőr – A szervezet folyadékvesztésének egyenes következménye, hogy a szervezet más részein vízhiány alakul ki: a bőr, a nyálkahártya kiszáradhat, ami viszketést okozhat.
4. Homályos látás – A gyakori vizelés miatt folyadékvesztés nyomán megduzzadhatnak a szemlencsék, emiatt nem tudnak fókuszálni, ezért homályossá válhat a látás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.