A szédülés összetett, homályos, nagy aggodalmat és szorongást okozhat azok számára, akik tapasztalják. Egy nagyon gyakran átélt állapotról van szó, ami a második leggyakrabban jelentett panasz a háziorvosi látogatások alkalmával. A szédülés okai mögött nagyon sok minden állhat, és gyakran egy részletes kikérdezés után is nehezen állapítja meg az orvos, hogy valódi szédülésről van-e szó.
A szédülés egy neheze leírható tünet, ami az egészségügyi szakemberek számára egy általános kifejezésre mindenre a „forog velem a világ” érzéstől kezdve az elsötétülő ájulás előtti állapoton át az egyensúly elvesztéséig. Eddig a szédülés okának egyik „gyanúsítottja” eddig a nyaki gerinc volt, de manapság már a stressz, bizonyos gyógyszerek szedése, vérnyomáscsökkenés is okozhat szédülést.
A szédülés összefüggésben áll az egyensúlyérzékkel. Az egyensúlyérzéked pedig egy olyan finomra hangolt rendszerre támaszkodik, amely összehangolja az érzékszervi információkat (a testedben lévő idegekből) és a vizuális információkat, hogy segítsen meghatározni a tested helyzetét a környezetedhez képest.
Legutóbb arra derült fény, hogy a fülben található labyrinth nevű szervben található kristályok mozgása okozza a szédülést. Ezek a ragacsos anyagban megtapadó kristályok azt a célt szolgálják, hogy a mozgásuk által kiegyensúlyozhassuk a „lift érzést”, amikor föl-le mozgunk. Ha ezek a kristályok valamilyen oknál fogva elmozdulnak a helyükről, akkor érezzük azt, hogy szédülünk.
A kisebb fejsérülés, a belsőfül gyulladása, a nyaki kezeléseken át bármi okozhatja a kristályok elmozdulását. Ezt akár az ágyban forgolódás is okozhatja, és hányingert és esetleg hányást is okozhat, valamint tartós fáradtságérzetet, émelygést vagy egyensúlyzavar érzését. Kezelés nélkül ezek a tünetek akár egy napig is eltarthatnak, de akár hetekig vagy hónapokig is.
Ez azt az érzést írja le, amikor azt érezzük, forog a világ, vagy, hogy egy bizonyos irányba húznak minket. Ezt nem mindenki érzi ennyire egyértelműen, de a mozgásélmény szinte minden esetben megjelenik. Ennek az oka a fülben lévő kristályokban keresendő, és akár BBPV helyzeti szédülés betegséggel is összefüggésbe hozható.
Ilyenkor enyhe ringatózást vagy kilengést érzünk, miközben mozdulatlanok vagyunk.
Az egyensúly megtartásáért nemcsak a labyrinth felelős, ezért nem mindig ez a kiváltó ok, hanem a testünk izmaiban lévő kis érzékelők és izomorsók. Amikor gyorsan váltunk pozíciót egy helyben vagy mozgás közben, hatással van a szervezetünkre és szédülést okozhat.
A 3 leggyakoribb után, még számos szédülés fajtát tapasztalhatunk. Érezhetünk a fejünkben „homályosságot” is, amit általában úgy írnak le, mintha lebegne a fejünk, vagy mintha nem lennénk a földön. Általában tartósan fennáll, és gyakran járhat szorongással, túlmelegedéssel vagy olyan érzéssel, mintha ájulás előtti állapotban lennénk. Ájulás előtti állapotban, amikor elsötétedik a világ, szintén egyfajta szédülés. A hiperventilláció is okozhat szédülést, de ezt a szapora levegővétel és a félelem okozza.
Mivel a szédülést migrén, stressz, depresszió, túldolgozottság vagy akár egy rossz mozdulat is okozhatja, érdemes pihenni, amikor tapasztaljuk, majd ha többször jelentkezik, akkor orvoshoz kell fordulni. Egy neurológiai vagy pszichiátriai szakember részletesen ki fog kérdezni arról, hogy mit érzel „szédülés” alatt, hogy kiderüljön, pontosan mi okozhatja ezt az érzést, és milyen kezelésre van szükség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.