Michelle Obama ezzel a trükkel teszi jobbá a napjait

Michelle Obama mindig elbűvölőnek, pozitívnak, magabiztosnak és higgadtnak tűnik, de új könyvében, az Overcoming: A Workbook-ban a volt First Lady elárulja, hogy gyakran bizonytalansággal, akadályokkal és önbizalomhiánnyal kezdi a napot. Egy nap kezdődhet nehezen, majd ez megváltozhat; egy kihívás is óriásinak látszódhat, aztán talán legyőzhetőnek, majd két órával később ismét elsöprőnek érezzük. Michelle Obama sem úgy kel fel minden nap, hogy minden csodálatos, de egy apró trükkel eléri, hogy az legyen.

Michelle Obama reggeli rutinjának része egy köszönés önmagának

A hangulatunk és a hozzáállásunk pillanatok alatt változhat. Az apróságok emelnek fel és taszítanak le minket. Az olyan dolgok, hogy süt-e a nap, hogyan áll a hajunk, hogyan aludtunk, ettünk-e vagy sem, vagy hogy valaki kedvesen néz-e ránk.

A nap kezdetén lehetőségünk van arra, hogy meghatározzuk, hogyan nézünk szembe ezekkel a kihívásokkal; sok minden történhet a reggel után, ami frusztrál vagy túlterhel minket, és eltéríthet az utunkról, de ha már a kezdetektől megerősítjük magunkat, nagyobb eséllyel maradunk ellenállóak.

Michelle Obama tippje egy egyszerű tükörbe nézés gyakorlat. Könnyű úgy felébredni, hogy egy kritikus gondolattal indítjuk a napot. A tükör pedig egy félelmetes hely lehet, hiszen reflexszerűen kemények vagyunk önmagunkkal szemben, és gyakran kritizáljuk önmagunkat a hajunk, bőrünk vagy a külsőnk bármely része miatt. A nőket következetesen magasabb elvárásoknak vetik alá, amikor az ápoltságról és stílusról van szó, ami bonyolultabb, költségesebb és időigényesebb előkészületeket igényel, mielőtt kényelmesen kilépnének munkába vagy akár csak egy új napba.

Michelle Obamának is bőven vannak olyan reggelei, amikor felkapcsolja a fürdőszobai lámpát, rápillant a tükörre, és kétségbeesetten le akarja kapcsolni a világítást. Amikor szembesül önmagával, ösztönösen elkezdi számon tartani a hibáit, csak azt látja, ami száraz és puffadt, csak azokat a részeket ismeri fel, amelyek lehetnének jobbak, írja a könyvében.

„Az önértékelésem során azonnal elidegenítem magamat. Megosztottan kezdem a napot – egyik részem kritikus, a másik bohóc. Az egyik harap, a másik fáj.” - meséli egy interjúban.

Gyanítjuk, hogy ez a barát is gyakran kel fel puffadtan, fáradtan, nyűgösen és nem túl elégedett önmagával, de, amikor tükörbe néz, akkor örül, hogy van egy egész ember, akit örömmel lát, és rájött, hogy az önutálat nem éppen a legjobb kiindulópont egy új naphoz. Ha belegondolunk, az ő egyszerű, együtt érző és elfogadó üzenete pontosan az, amit sokan másoktól – szülőktől, tanároktól, főnököktől, szerelmektől – próbálunk kétségbeesetten kicsikarni, és aztán összetörünk, amikor nem kapjuk meg.

Michelle Obama számára a „Hééé, Haver!” szépségének része az is, hogy nem túlságosan ambiciózus. Nem igazán számít lelkesítő beszédnek. Nem igényel szenvedélyt vagy ékesszólást, és semmilyen hitet abban, hogy az előttünk álló nap ragyogó lesz, tele új lehetőségekkel és pozitív fejlődéssel. Ez csupán egy barátságos köszönés, két szó meleg hangon. És emiatt talán többünknek érdemes lenne kipróbálni A First Lady tippjét.