Kígyódiéta: hátborzongató és gusztustalan módszer, sőt, bele is halhatsz

A kígyódiéta valóban hatásos, hiszen, ha nem eszünk, akkor fogyunk. De vajon mit tesz ez a drasztikus kígyódiéta a szervezetünkkel és a mentális egészségünkkel? Figyelem! Sokkoló információk következnek!

Kígyódiéta: mi ez az új őrület?

A kígyódiéta lényege, hogy létrehozunk egy kétórás időablakot, amikor ehetünk, amennyit akarunk, ám a fennmaradó időben tilos a táplálkozás. A baj csak az, hogy ez az időablak csak néhány naponta, vagy hetente egyszer „nyílik ki”. A módszer kitalálója, Cole Robinson - aki természetesen nem orvos vagy táplálkozási szakértő - ezt proaktív étkezésnek nevezi. Hangos, káromkodástól hemzsegő videóiban dagadéknak nevezi a nézőket, és szokatlan, olykor egyenesen helytelen vagy veszélyes tanácsokat ad. Bár Robinson talán teljes szívvel hisz abban, amit mond, nincs megfelelő képzettsége ahhoz, hogy megértse, miért nem megfelelő az, amit a követőinek tanácsol. 

Vizeletivás

Miből áll a vizelet? Nagyrészt vízből – eddig jó – és méreganyagokból, hulladékokból – ez már nagyon rossz – amit a vesénk kiszűrt a szervezetünkből. Ezek nem fognak azonnal megölni minket, és az is igaz, hogy bizonyos esetekben, amikor valaki borzalmas körülmények között próbált az életéért küzdeni, akkor hasznára vált, hogy megitta a saját vizeletét. De csak azért, mert nem volt lehetősége rá, hogy vizet igyon. Mint például az a fickó, aki az Utah állambeli kanyonban rekedt, és hogy életben maradjon, megitta a vizeletét. Ja, és levágta a saját karját... A mindennapi életünk azonban nem késztet minket ilyen szörnyűségekre, hiszen elérhető a csapból a tiszta, ivásra alkalmas víz. Semmi szükség rá, hogy az életben maradásunk érdekében megigyuk a saját vizeletünket.  

Kígyólé

A kígyódiéta egyik nagy találmánya az úgynevezett kígyólé. Ez szerencsére nem a kígyónak a leve, hanem vízből, tengeri sóból, kálium-kloridból, szódabikarbónából és szulfátos sókból áll. Persze ebből is csak napi három adagot szabad inni, nincs ám habzsi dőzsi! Célja, hogy minimális szinten pótolja az elektrolitokat, hogy életben maradjunk, tehát a szívünk pumpáljon és az izmaink képesek legyenek mozogni. Azonban a szervezetünk egészségének megőrzéséhez édeskevés, ha csak életben tartjuk a testünket. A kígyólé receptjét maga Robinson alkotta meg.

A diéta alapötlete abból indult, hogy együnk úgy, mint a kígyók, tehát napokig vagy akár hetekig semmilyen táplálékot ne vegyünk magunkhoz, majd egyszerre együnk jó sokat. Nos ezzel csak az az aprócska probléma, hogy mi nem kígyók vagyunk, hanem emberek. 
A kígyók hidegvérű hüllők. Test-hőmérsékletük - és így anyagcseréjük szabályozásához a környezetük hőmérsékletére támaszkodnak. Ez azt jelenti, hogy amikor hideg van, egyáltalán nem emésztik meg a táplálékot. Nem véletlen, hogy a fogságban tartott kígyók többsége hőlámpa alatt van. A kígyók nem szülnek élve, nem szoptatják utódaikat, nem végeznek olyan fejlett anatómiai funkciókat, mint például a járás, és az agyuk akkora, mint a hüvelykujjunk körme. Hogy csak néhány alapkülönbséget említsünk...

Kockázatok és mellékhatások 

Mivel a kígyódiétával kapcsolatban nincs még komolyabb klinikai kutatás, nagyon kevés információ áll rendelkezésünkre a hatékonyságát és biztonságosságát illetően. Egy ilyen extrém diéta, mint a kígyódiéta bárki számára kockázatos lehet, de különösen azok számára, akiknek már meglévő egészségügyi problémáik vannak.

Semmiképp ne próbáld ki, ha

• cukorbetegség vagy
• szívbetegséged van 
• emésztési és veseproblémáid vannak

A módszer nyilvánvaló célja a gyors fogyás, de azt is fontos figyelembe vennünk, hogy ez a módszer rövid távon hogyan hathat a fizikai és érzelmi egészségünkre, és hogy az így elért fogyás fenntartható-e hosszútávon. A kitalálója szerint tartós lehet, de csak akkor, ha életünk végéig eszerint étkezünk, tehát kétnaponta egyszer. Vagy ritkábban. Főleg hosszútávon.

Ezért lehetséges, hogy egyszerre legyünk tápanyag hiányosak és elhízottak. Emellett az ilyen jellegű táplálkozás jelentősen növeli az epekő kialakulásának esélyét. Amikor hosszabb ideig nem eszünk ételt, a májunk úgy reagál, hogy extra koleszterint bocsát az epénkbe. A máj termeli az epét, amelyet az epehólyagban, a májhoz csatlakozó üreges zsákban tárol. Ha gyorsan fogyunk, akkor viszont a testünk mindent elkövet, hogy megakadályozza az epehólyag megfelelő kiürülését, ami epekövekhez vezethet.
Az izmainknak is búcsút inthetünk. Egy-két nap étkezési kihagyás után a szervezetünk kimeríti a glikogént, az izmokban és a májban tárolt szénhidrátkészletet. A böjtölés folytatásával a szervezet az energiaszükségletét a raktározott zsír és kis mennyiségű zsírszövet, köztük az izomtömeg és a szervsejtek lebontásával fedezi.

Ha sokkoltak a kígyódiétával kapcsolatos részletek, nem árt oldani a feszültséget. Éppen ezért hoztunk nektek egy kis cuki állatokról szóló összeállítást: