Pikáns borkorcsolyák macskajaj ellen

Fűszeres magvak

Ez a recept kedvenc brit szakácsnőm, Nigella Lawson kreációja: tévéműsorában és első, nálunk is megjelent szakácskönyvében, a Nigella Falatozójában is szerepel. Ott The Union Square Cafe's Bar Nuts címen fut, de én egyszerűen csak fűszeres magokként aposztrofálom őket - nagyjából azon okból, amiért Özge kutyámat sem szólítom törzskönyvezett, "Charming Prince to the Wonderful Winds of Summer" nevén: mert idegesítően sznob, ráadásul hosszú is. Én évek óta minden karácsonykor ezt teszem az asztalra, hogy amíg az első fogást feltálalom, csipegethessenek a vendégek, de azért ne lakjanak jól már a vacsora előtt. Az egyetlen változás, amit eszközöltem, hogy a vajat olívaolajra cseréltem, így a recept vegán lett, ráadásul kevésbé van "desszert jellege".

Hozzávalók:
30 dkg vegyes mag (dió, kesu, pekándió, mogyoró, mandula stb.)
2-3 löttyintésnyi olíva
1 ág friss rozmaring, pici cafatokra vagdosva
3 teáskanál nádcukor
1/2 teáskanál cayenne bors vagy chili
1 teáskanál só

A magokat sütőpapírra szórom, és 180 fokra felmelegített sütőben addig pirítom őket, míg illatozni nem kezdenek, de még nem égnek meg. Ez valahol 5 és 10 perc között van. Az olajat felhevítem, majd beleszórom a cukrot, és szépen sorban a fűszereket. Amikor a cukorkristályok homogén mázzá olvadnak, beleforgatom a lábosba a magokat. Rozmaring ágacskával tálalom.

Fokhagymás crostini balzsamos ruccolával

Az olíva-balzsamecet-kenyér harmóniája a világ második legcsodásabb triumvirátusa - közvetlenül Charlie Angyalai után. Egyrészt mert a három ízt mintha csak egymásnak teremtették volna, másrészt mert gyakorlatilag azonnal készen van a ropogós, csábító borkorcsolya, de akár rusztikusan elegáns előételként is tálalhatjuk. És bár egykor a crostinihez a maradék kenyér darált, tésztává gyúrt és újra sütött darabkáit használták, te nyugodtan vegyél egy vekni olasz kenyeret vagy ciabattákat - szerencsére ma már nem kell ennyire fukarkodnunk a pékekkel.

Hozzávalók:
1 vekni kenyér, félcentis szeletekre vágva
2-3 gerezd fokhagyma
extra szűz olívaolaj
balzsamecet
1 teáskanál méz
1 csipet tört chili
egy doboz ruccola

Előmelegítem a sütőt 200 fokra. A ruccolát megmosom, egy nagy üvegtálba teszem, és meglocsolom balzsamecettel, mézzel, majd a fűszermalomból meghintem a salátát egy kis chilivel. Alaposan összeforgatom. A kenyérszeleteket grillrácsra helyezem, és megpirítom őket - így nem kell kettesével vacakolnom velük, mint mikor a kenyérpirítót használom. Mikor készen vannak, a félbevágott fokhagymagerezdekkel alaposan bedörzsölöm őket, és az ujjamat az olívás üveg tetejére szorítva, apró rést hagyva megöntözöm őket. Frissen-melegében az asztalra zuttyantom a rácsot - egy félbehajtogatott konyharuhára, és mindenki alaposan megpakolhatja a crostiniját az édesen fanyar ruccola levelekkel.

Popcorn hűvös őszi napokra

Ahogy beköszönt az ősz, azonnal elmegy a kedvem a friss, citrusos salátáktól, és - a menetrendszerűen érkező esti forralt bor mellett - szerecsendióval, fahéjjal, szegfűszeggel ízesített fogásokkal melegítem fel magam belülről. (...És tudom, hogy ez magas labda volt, úgyhogy mindenki lecsaphatja a poént magában.) Nos... a pattogatott kukorica számomra egy méltatlanul mellőzött fogás, amely sokkal többre hivatott, mint hogy a multiplexekben árult, pálmaolajos, agyonsózott verzióval azonosítsuk. Ez a recept a híres, amerikai "édes popcorn" egy új alternatívája, amelyet Jamie Oliver egyik receptje inspirált, és amely segít abban, hogy megismerd egy másik oldaláról is kedvenc mozi-snackedet.

Hozzávalók:
1 babérlevél
frissen reszelt narancs- és citromhéj 1-1 gyümölcsről
1-1 teáskanál őrölt szegfűszeg, fahéj és szerecsendió
1 vaníliarúd kikapart magjai
10 deka nádcukor
olívaolaj
20-30 deka pattogatni való kukorica

A fűszerekkel és a cukorral nincs más dolgom, mint hogy beleszórom őket az mák-/kávédarálóba, és alaposan összekutyulom őket. Felhevítem az olajat egy nagyobb lábasban, majd hozzáadom a kukoricát, és összerázom az edényt, hogy az olíva minden szemet beborítson. Lefedem a popcornt, és időnként megrázva az edényt hagyom, hogy kipattogjanak. Mikor mind kinyílt, mint a virág, meghintem a kukoricát a fűszeres cukorral, és ismét összerázom az egészet, majd erős láng felett néhány másodpercig, állandóan mozgatva a lábost még a tűzhelyen hagyom. Így a cukor megragad a popcornon, de annyira nem olvad meg, hogy nyúlóssá-rágóssá tegye a ropogós kukoricaszemeket.

Steiner Kristóf