Újabb pokoli részletek láttak napvilágot az egykori koncentrációs táborokról: ebbe haltak bele a legtöbben

Forrás: ntiquity Publications Ltd/Trustees of the Royal Air Force Museum -

2021.06.02.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

A brit sajtó újabb levéltári adatokat tárt fel: még pokolibb lehetett az élet a brit fennhatóságú Csatorna-szigetek egyikén, Alderney-n létrehozott náci koncentrációs táborokban.

A The Times című konzervatív brit napilap oroszországi archívumokban jutott hozzá eddig nem ismert feljegyzésekhez, amelyeket több mint háromezer tanú, köztük foglyok, német katonák, és civilek meghallgatására alapozva tettek közzé.

Az Alderney-n létrehozott két koncentrációs táborról eddig is tudomásuk volt a történészeknek, ám Theodore Pantcheff most első ízben teljes egészében feltárt vizsgálati jelentése számos, eddig ismeretlen részletet tartalmaz.

A dokumentumból például kiderül, hogy a táborokban zömmel orosz, ukrán és lengyel hadifoglyokat, Franciaországból deportált zsidókat, valamint német és spanyol politikai foglyokat tartottak embertelen körülmények között.

A foglyokat napi 12 órán és heti hét napon át rendkívül nehéz fizikai munkára kényszerítették a szigeteken kialakított erődítmények építkezésén, fejadagjuk reggelire fél liter üres kávé, ebédre és vacsorára egy-egy tányér híg káposztaleves volt.

A jelentés szerint 1943-ra a halálozások leggyakoribb oka az éhhalál volt a foglyok körében, illetve sokan a parti védművek építése közben vesztették életüket. A tanúk vallomásai szerint az SS-őröket a foglyok meggyilkolására ösztönözték, ugyanis minden öt meggyilkolt fogoly után zsoldkiegészítést vagy jutalomszabadságot kaptak.

Alderney táboraiba becslések szerint a németek hatezer embert hurcoltak a kontinensről, és legalább hétszáz fogoly meghalt. Számos tanú azonban ennél sokkal magasabbra taksálta a halálos áldozatok számát, és többen arról számoltak be, hogy a németek a szigeteken dokumentálatlan tömegsírokat hagytak hátra.

A németek 1940 nyarán, közvetlenül a francia kapituláció után szállták meg a Csatorna-szigeteket. Winston Churchill brit miniszterelnök nem akarta volna harc nélkül feladni a szigetcsoportot – amely a brit korona legősibb külső függő területe –, de katonai tanácsadói meggyőzték arról, hogy a korabeli erőviszonyok közepette nagyon nagy árat kellett volna fizetni a szigetek védelméért.

A Csatorna-szigetek végül 1945. május 9-ig, az európai háború utolsó napjáig német megszállás alatt maradtak- írja az MTI.