Cseh László: "Már nem riadok fel az éjszaka közepén"

A többszörös Világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes úszó két évtizedes pályafutása példaértékű, hiszen az elé gördülő akadályok ellenére sosem sem adta fel a küzdelmet. Sem a gyerekkorban megállapított asztma, sem az olimpia előtt eltört lábfeje nem tudta kedvét szegni és egymás után nyerte az érmeket.

Az elmúlt fél év azonban már nem az élsportról, hanem a pihenésről szólt Cseh Laci életében. Arról beszélgettünk az egykori úszócsillaggal,mit csinál a visszavonulása óta, tervezi-e, hogy edzőnek áll és visszatér-e még valaha a medencébe?

Mivel telnek a mindennapjaid mióta visszavonultál?

– Szerencsére nem unatkozom, mert van bőven teendő itthon. Rengeteg dologgal elmaradtam az elmúlt években és ezekre most már mind jut idő. Az olimpia után teljesen visszavonultam a profi sporttól, és úgy gondolom, megengedhettem magamnak ezt a féléves pihenőt, hogy végre lustálkodjak egy kicsit. Az újévben viszont megint elkezdtem sportolni, érzem, hogy a testemnek szüksége van a mozgásra. Úszok, futok, és kipróbálok többféle sportot is.

Nem volt hiányérzeted?

– A visszavonulásig mindent az úszás köré szerveztem, az edzőtáborokhoz, edzésekhez igazítottam az életemet. A sportnak ez az a kellemetlen része, ami egyáltalán nem hiányzik. Nem kell már hajnalban felkelnem, nem riadok fel az éjszaka közepén arra, hogy elaludtam, és edzésre kellene mennem. Nagyon hamar kikerültem ebből a körforgásból, és úgymond egy hétköznapi, de kellemes életet élek. Nem bántam meg, hogy abbahagytam a versenysportot. Azt viszont be kell ismernem, hogy néha eszembe jut, jó lenne még egyszer medencébe ugrani, visszamenni egy kicsit, de mindig rájövök, hogy ennyi év után, ennyi idősen már nem kell ezt erőltetni. Elmúltam harminchat, eljött az ideje, hogy elengedjem az élsportot.

Gondoltál arra, hogy edzőként dolgozz, vagy létrehozz egy úszóiskolát?

– Nem érzem, hogy edzősködnöm kéne. Rengeteg szabadidőmet és energiámat felemésztené, most viszont mindennél fontosabb, hogy a feleségemmel, a szeretteimmel legyek, hogy szimplán jól érezzem magam. Úgy szeretnék élni, hogy ne kelljen megfelelnem az elvárásoknak.

Idén Budapesten rendezik meg az úszó-világbajnokságot. Nem fordult meg a fejedben, hogy erre a hazai versenyre mégis visszatérj?

– Nem fontolgatom a visszatérést. Nem érzem, hogy a visszavonulás óta szegényebb lenne az életem, vagy én bármivel is kevesebb ember lennék. A víz persze hiányzik, ezért is kezdtem megint úszni, de inkább csak úszkálásnak nevezném azt, amit most csinálok. Azért úszom, hogy mozogjak, és nem azért, hogy minél jobb időeredményt produkáljak. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy úgy tudtam abbahagyni a pályafutásomat, hogy nem maradt bennem hiányérzet.

Tudod már, hogy mivel szeretnél foglalkozni ezután?

– Sokat gondolkodom rajta, de még mindig nem tudok erre a kérdésre választ adni. Keresem az utam, és próbálom kitalálni, mivel foglalkoznék szívesen.

Cseh Laci az elmúlt hónapokban azzal került a reflektorfénybe, hogy beszámolt egykori edzője, Turi György módszereiről. Később több úszótársa is felszólalt, a szakember ellen pedig vizsgálatot indított az úszó szövetség. Friss hír, hogy habár minden tisztségéről lemondott, Turi György a kőbányai sportklubnál továbbra is edzőként dolgozik.