Kovács Márton tájékoztatása szerint a búvár
a tervezett merülése után nem tért vissza a merülés kezdőpontjához, az eltűnt búvárt biztosító merülőtársai az ismert járatokban nem találták meg.
A mentésben a Magyar Barlangi Mentőszolgálat mellett a Barlangi Mentők Észak-magyarországi Egyesülete, a Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat és a szlovákiai Speleo Roznava barlangi mentői, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, a Katasztrófavédelem, a Pest Megyei Kutató-Mentőszolgálat munkatársai, a Neptun Búvár Klub és Mentőcsapat, az Amphora Búvár Klub és számos magasan képzett, barlangi körülmények között végrehajtott merülésben tapasztalt mentőbúvár és segítő vesz részt.
A Nagy-Tohonya-forrás mögött húzódó Kosssuth-barlangot az 1950-es években tárták fel. A barlang végpontját sokáig a Reménytelen-szifon jelentette. E járatot több évtizednyi kutatómunka után 2009-ben úszták át az Amphora Búvár Klub kutatói. Az áttörés után képződményekben gazdag légteres termek és további víz alatti járatok növelték a barlang ismert hosszát, amely ma meghaladja az 1500 métert, míg vertikális kiterjedése a 60 métert.
Vasárnap a 3. szifon járatait kutatták a feltáró búvárok.
A mentést nehezíti az, hogy a barlang e része nagyon szűk, és jelenleg a járatokat kitöltő vízben a felkeveredett agyag miatt gyakorlatilag nincs látótávolság.
A hétfő hajnalban véget ért, másfél órás merülés résztvevői a barlang jelenleg ismert végpontja környékén, 40 méter mélyen azt tapasztalták, hogy a járat korábbi átjárhatósága megszűnt, a járatban a rossz látási viszonyok közötti tájékozódást segítő vezetőkötél teljesen beágyazódott az agyagba.
Jelenleg előkészületek zajlanak, a mentő búvárok és a barlangi mentők a további kutatómerülésekre készülnek. Délelőtt újabb mentőerők érkeznek a barlanghoz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.