Menthetetlenül szerelmes a szexi színész

Döbbenetesen normális. Semmi sztárallűr, semmi idegesítő tulajdonság, mintha maga lenne a megtestesült rock and roll Buddha - mert miért is ne létezhetne ilyen? Na jó, annyira azért mégsem tökéletes: notórius késő például, de ezt készséggel felvállalja.

Ahogy a közelmúltban egy interjúban megjegyezte - miután fél órát várt rá az újságíró -, ez sajnos vele született rossz tulajdonsága: kivétel nélkül mindenhonnan elkésik. "Nem arról van szó, hogy ezt szándékosan csinálom, egyszerűen ilyen a lényem, folyamatosan hadakozom az idő kötöttsége ellen" - mesélte.

A gyermeklelkű sármőr
Hogy ez mennyire így van, arra jó példa, hogy bevallása szerint emiatt aztán ő is évek óta az inszomniások, vagyis az alvászavarral küzdők táborához tartozik. Merthogy még éjjel is szívesebben tölti az idejét imádott könyvei között olvasással, minthogy pihenjen.
"Már rég nem hajszolom az életet, nem erről van szó" - osztotta meg egy amerikai magazinban nemrégiben. "De ha valami leköt, abba képes vagyok teljesen belefeledkezni. Mint egy gyerek. De szerintem ez nem baj! Sok olyan idősebb embert ismerek, akik belül képesek voltak megmaradni gyereknek, ezzel pedig az a kíváncsiság és energia is megvan még bennük, ami a legtöbb felnőttből kikopott. Igazából remélem, hogy én is képes leszek fenntartani magamban ezt a fajta gyermeki ént."
Ebben persze segítsége is akad, méghozzá két csemetéje, a tizenegy éves Lily-Rose és a nyolcéves Jack, akikért apu gondolkodás nélkül megy el a suliba tanítás után, hogy aztán együtt lógjanak és csavarogjanak egy kicsit a városban.

Vanessa, senki más!
Ez akár még rendjén való is lehet. De mit szól ehhez az az asszony, aki immár több mint 13 éve, hogy elrabolta őt a több millió önként jelentkező nőtársától, akik pedig bármit megadtak volna azért, hogy Johnny mégis inkább mellettük ébredjen reggelente. Vanessa Paradis titka, ha van ilyen, pofonegyszerű. Legalábbis a színész szerint.
"Megbabonáz a szépségével!" - árulta el. "Tényleg, minden egyes nap! Éppúgy, mint annak idején, amikor először láttam meg a szállodában, ahol laktam, miközben épp Roman Polanskival forgattam a Kilencedik kaput. Amíg élek, nem fogom elfelejteni, ahogy ott állt a lobbyban. Először csak a hátát láttam, aztán a nyakán akadt meg a szemem, végül pedig megfordult, és odasétált hozzám. Megkérdezte, emlékszem-e rá, én pedig abban a pillanatban éreztem, hogy kész, végem. Akárhonnan is nézem és akárhányszor teszem fel magamnak a kérdést, mindig arra jutok, hogy Vanessa az én emberem, én pedig az övé. Tulajdonképpen ez ilyen egyszerű."

"Csak" egy jóképű családapa?!
Nagyon úgy tűnik, hogy a gyermeklelkű Johnny, akárcsak egy kamasz, se lát-se hall a szerelemtől... S bár ez akár fájó pont is lehet, de talán nem olyan nagy baj, hiszen ennek köszönhetően tudott kimászni abból a gödörből, amibe azért a balhésabb évek alatt ő is beletolta magát. És alighanem ennek köszönhető az is, hogy még mindig hétköznapi pasasként tud létezni a hollywoodi gépezetben, aki fel sem veszi, hogy olykor lesifotósok loholnak a nyomában - mint amikor nem is olyan régen még Angelina Jolie-val forgatták az Utazó című filmet. "Azért az elég abszurd volt, hogy reggelente úgy indult a napunk, hogy Angie megkérdezte a testőröket, hányan várnak rá odakint az ajtó előtt, a válasz pedig az volt, hogy több tucatnyian" - mesélte. "Engem ez nem nyomasztott, és szerintem Angie-ékat sem, de azért ezzel szembesülni nap mint nap... azt hiszem, annak idején pont emiatt döntöttünk úgy Vanessával, hogy átköltözünk Európába, és az év nagy részében elbújunk a reflektorfény elől." Ahogy elmesélte, ennek a "bujkálásnak" megvan az az előnye is, hogy így például - a Brangelina brigádtól eltérően - akkor mehetnek el vacsorázni egy étterembe, amikor csak kedvük tartja. Mert Franciaországban sokkal inkább "csak" egy jóképű családapa, mint a világ talán legszexibb férfiszínésze.


Ördögh Bálint