VV Jerzy szívszorító vallomása: Többé nem akarja látni édesanyját!

2011.05.17.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

VV Jerzy soha többé nem akar találkozni édesanyjával, aki nevelőintézetbe adta. A Chippendalefiú eddig hallgatott magánéletéről, de a Borsnak elárulta, mi áll a drasztikus döntés hátterében.

Édesanyja megkeserítette Jerzy gyerekkorát, majd egy nevelőintézetbe adta a fiát. A Borsnak korábban a valósághős sógora mesélt a lengyel származású táncos megpróbáltatásairól.

,,Az anyja rendszeresen leköpte, és mindig azzal fenyegette, hogy megöli magát. Egyszer kivette a gyerek szájából az ételt. Másszor arra mentem haza, hogy az anyja a gyerek ruháit kidobálja az ablakon a tizedik emeletről" - emlékezett Zoltán. Jerzy nővére azt is elárulta, hogy nem egyszer megpróbáltak kibékülni az anyjukkal, de mindig megbánták. Az eddigi hallgatás után most Jerzy is megszólalt a történtekről.

,,Úgy döntöttem, hogy nem szeretném édesanyámmal felvenni a kapcsolatot, többé nem fogunk találkozni. Korábban háromszor-négyszer felkerestem, de alig telt el egy kis idő, és visszajutottunk ugyanoda, ahol kezdődtek a problémák: az alkoholhoz. Félek, hogy megint minden megismétlődik, meg akarom védeni magam a csalódástól. Ha újra - már sokadszorra - a bizalmamba fogadnám, megtörténhet, hogy visszaél vele, és ez nagyon rosszul esne. Ezért hoztam meg ezt a döntést" - vallotta a ValóVilág szépfiúja, aki nagyon eltökélt az új életével kapcsolatban.

Majsai László, a Life.hu pszichopedagógus-terapeutájának véleménye:
Több mint 10 évig a Fóti Gyermekvárosban dolgoztam, az állami gondozott gyerekek nevelkedését segítettem, ezért tökéletesen megértem Jerzyt.
Az állami nevelésben felnövő gyermekek lelki fejlődéséből természetszerűen hiányzik az a biztonságérzet, amit csak egy normálisan, vagy "viszonylag" normálisan működő családi háttér garantál/hat. Az anyai szeretetet és gondoskodást a legkiválóbb nevelők (legjobb próbálkozásaik ellenére) sem tudták maradéktalanul megadni számukra. Ez azokra a gyermekekre is igaz volt, akiknek volt lehetőségük a szülői kapcsolattartásra. Gyakran kellett szembesülnöm azzal, hogy növendékeink nem szívesen látogatnak haza, vagy egyáltalán nem szeretnének semmiféle kontaktust a családjukkal, ahonnan kikerültek. Ez kimondva-leírva szörnyen hangzik, de azt gondolom - pl.:Jerzy esetében, az általa elmondottak alapján - mégiscsak teljesen érthető! Egy tudatára ébredő, felnőtté váló fiatalember - akinek a szenvedélybetegségekkel, a durvasággal, vagy az agresszivitással kellett megküzdenie - elutasítja azt a személyt, aki biológiailag az anyja, de bántalmazta, eldobta magától a fiát.
Azért van itt egy speciális helyzet is: ez a fiatalember gyakorlatilag "percek" alatt vált híressé, olyan tárgyi/anyagi feltételek között élt 6 hónapig, ami számára szokatlan jólétnek tűnt. Milliók figyelték minden rezdülését, kezdetben botladozó, majd egyre tartalmasabb és pontosabban megfogalmazott gondolatait. Megtapasztalta azt, hogy egy furcsa - nem hétköznapi módon motivált érdeklődés középpontjába van, valamint hogy karnyújtásnyira került egy olyan szintű anyagi biztonságtól, amely lehet, hogy teljesen megváltoztatta volna az életét. Én nagyon drukkoltam neki - szerintem méltatlanul maradt alul ebben a játékban, ugyanakkor egy kicsit féltettem is volna attól, hogy igazi segítség nélkül, amit például egy anya adhat a gyermekének, mit kezdett volna a pünkösdi királyságával...
Szakértőnktől itt kérdezhetsz!