Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Most induló sorozatunkban havonta bemutatjuk egy-egy nemzet moziját a legfontosabbnak tartott és kedvenc filmjeinken keresztül. Az első kirándulásunk Itáliába vezet.
Vittorio De Sica filmje emblematikus darabja a leghíresebb irányzatnak, amelyet az olasz mozi hozott létre: a neorealizmusnak. A korábbi filmezési módszerekkel szemben a neorealisták valós emberek valós történeteiről és problémáiról akartak mesélni, és ennek érdekében az addigi stúdiódíszletekből kimentek az utcára forgatni. De Sica filmjének főhőse a 2. világháború utáni nyomor áldozata, akitől ellopják még a biciklijét is, ez pedig láncreakciót indít be az életében.
2. Országúton (1954)
Minden idők első olyan filmje, amelyik külföldiként Oscar-díjat nyert. Federico Fellini talán leghíresebb alkotása egyszerre neorealista dráma a társadalom peremén élőkről, és költői mese a szerelemről és a magányról. Főhőse az együgyű és ártatlan lány, Gelsomina, akit a családja elad a brutális vándormutatványos-erőművész Zampanónak, ettől kezdve pedig kettesben járják az országutat. A két főszereplő, Giulietta Masina (Fellini felesége) és Anthony Quinn alakítása mára klasszikussá vált.
3. Édes élet (1960)
Fellini leghírhedtebb filmje a maga idejében botrányosnak számított a dekadens felső tízezer züllött mulatozásainak bemutatásával. A hőse Marcello (Marcello Mastroianni), az íróból lett bulvárújságíró, aki a csillogó Rómában olyan emlékezetes epizódokon át keresi a boldogságát és az élet értelmét, mint a Trevi-szökőkútbeli fürdőzés Anita Ekberggel.
4. A kaland (1960)
Michelangelo Antonioni az európai modernizmus egyik legfontosabb rendezője, aki ezzel a Cannes-ban díjazott, és a maga idejében heves vitákat kiváltó filmjével vált ismertté, hogy aztán később olyan klasszikusokat (is) forgasson külföldön, mint a Nagyítás vagy a Zabriskie Point. A kaland a szokatlan elbeszélői módszere, a főszereplő Monica Vitti alakítása és az újító formanyelve révén maradt emlékezetes állomása az európai filmtörténetnek.
Pier Paolo Pasolini rendezett nevezetesebb filmeket is (Teoréma, Saló, avagy Szodoma 120 napja), mint a Mamma Róma, de szebbet talán egyet sem. Korai alkotásában a neorealista hagyomány találkozik Pasolini jellegzetes stílusjegyeivel, mindezt pedig Anna Magnani szívet tépő alakítása teszi örök érvényűvé. Történetében egy volt prostituált próbál meg új életet kezdeni egy kemény világban, hogy normális életet adhasson a kamasz fiának.
6. Az ördög jobb és balkeze (1970)
Azért épp ezt a filmet választottuk, mert két olyan jelenség találkozik benne, amelyet az olasz mozi adott a világnak: a kultikussá váló Bud Spencer-Terence Hill páros és a spagettiwestern műfaja, amely megújította az amerikai zsánert - olyannyira, hogy végül már a műfaj leghíresebb olasz rendezői (mint Sergio Leone) Amerikában, amerikai sztárokkal forgathattak. Az ördög jobb és balkeze a jó útra térő rosszéletű testvérpár történetével, a bunyókkal és a híres zenével egyszerre spagettiwestern és már paródiája is a műfajnak.
7. Huszadik század (1976)
Bernardo Bertolucci leghíresebb filmje Az utolsó tangó Párizsban, azonban azt csak a rendező személye köti Itáliához, így inkább a korszak európai szuperprodukcióját, a Huszadik századot választottuk tőle. Az egész évszázad történetét két barát életén át (és persze Morricone zenéjére) bemutató mozi grandiózus vállalkozás, a rendezői változata több mint öt óra hosszú, és olyan sztárok játszanak benne, mint Robert De Niro, Gerard Depardieu, Donald Sutherland vagy Burt Lancester.
8. Suspiria (1977)
Mindenképpen a listánkra kívánkozik egy olasz horror, hiszen Itáliában a műfaj évtizedeken át virágzott, számos klasszikust adva a zsánernek. A legnevesebb olasz horrorrendező pedig minden bizonnyal Dario Argento, aki az összes erényét felvonultatja ebben a filmjében: színpompás, lenyűgöző látványvilág, hátborzongató történet (egy gonosz erőkkel szembesülő balerináról), fantáziadús borzalmak és bizarrul nyomasztó hangulat.
9. Cinema Paradiso (1988)
Minden idők egyik legszebb filmje a gyerekkorról, a nosztalgiáról, az ártatlanság elvesztéséről, na és persze a moziról. Giuseppe Tornatore alkotásában egy szicíliai kisváros mindennapjai elevenednek meg, ahol Totó, a filmrajongó kisfiú összebarátkozik a helyi mozi bölcs és öreg gépészével, Alfredóval (Philippe Noiret). A kisfiúból évtizedek múltán filmrendező lesz, aki visszalátogat gyermekkora helyszínére.
10. Az élet szép (1997)
A komikus Roberto Benigni filmje (ő írta, rendezte és játssza a főszerepet) szintén Oscar-díjas: elhozta a legjobb külföldi filmnek és a legjobb férfi főszereplőnek járó szobrocskát is. Benigni olyat tett, amit korábban soha senki: humorban gazdag filmet forgatott a holokausztról, melyben egy olasz zsidó apa játékként állítja be kisfiának a koncentrációs tábort, hogy így óvja őt meg a borzalmaktól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.