A halál palotája Velencében: Ca'Dario

Olaszországban, Velencében található az a palota, amely szinte felépülése pillanatától (1487) szedi áldozatait. A legenda szerint a Canale Grande mentén fekvő pompás épület már építése alatt is bajt okozott: a kastély legalább három építőmunkás váratlan és erőszakos halálát okozta. Azokra a dolgozókra viszont, akik látszólag gond nélkül vészelték át az építési munkálatokat, később csapott le a "gonosz": több személlyel kisebb-nagyobb szerencsétlenség történt, míg másoknak a szeretteik kerültek veszélybe.

Öngyilkosság a falak között

Arról azonban több írásos dokumentáció is tanúskodik, hogy nemcsak az építőmunkások, de maga az építtető és első tulajdonos, Giovanni Dario családja is áldozatul esett a palotának. Dario asszonykorban lévő lánya, Marieta, a palota falai között vetett véget életének. Soha nem derült fény arra, hogy a nő miért vetemedett erre a neveltetésével, vallásával ellentétes, erőszakos cselekedetre. A palotával kapcsolatos rémhistóriák - dokumentáltan - valójában ennek a fiatal, életrevaló teremtésnek az érthetetlen öngyilkosságával keltek szárnyra, hiszen a családja és a város lakosai sem értették, hogy a lány milyen titokzatos sugallatra dobta el az életét. A korabeli pletykák szerint a palotát valaki vagy valakik megátkozhatták, mert Marieta halála után nem sokkal gyászoló férje, Vincenzo Barbaro is életét vesztette: a férfi halálos merénylet áldozata lett.

A történész halála

A kastély ezután nemigen hallatott magáról, egészen 1893-ig, amikor a pusztuló épületre új vevő jelentkezett: az épület egykori szépségébe beleszerető történész, Rawdon Lubbock Brown. A férfi bár úgy vélte, jó vásárt csinált, teljesen tönkrement anyagilag, mivel az épület felújítása teljesen felemésztette tekintélyes vagyonát. Hiába óvták barátai, Rawdon anyagi lehetőségeit messze meghaladó módon költekezett, hogy a Ca'Dario ismét olyan szép legyen, mint régen. Erőfeszítései sikerrel jártak - a palota régi pompájában ragyogott -, a férfi viszont súlyos anyagi gondjai elől az öngyilkosságba menekült.

Rejtélyes halálesetek a XXI. századból

A palota a XX. században érdemelte ki újra a "halál kastélya" címet: 1970-ben, akkori tulajdonosának, a rendkívül finom ízlésű Filippo Giordano Delle Lanze grófnak - aki visszavonultan élvezte szépséges palotája és homoszexuális partnerei társaságát - egy pénzéhes horvát tengerész a kastély falai között oltotta ki az életét. Az alig 22 éves férfi - aki szándékosan azért "csípette fel magát", hogy bejusson a palotába - a grófnak először betörte a koponyáját, majd addig rugdosta az eszméletlen ember mellkasát, amíg szét nem roncsolta a magatehetetlen gróf szívét.

A sor azonban még nem teljes, hiszen Lanze gróf halála után egy világhírű rockzenész, Kit Lambert vásárolta meg a palotát. A zenész 1981-ben gurult le a palota lépcsősorán, és máig nem tudni, hogy a halálos zuhanás során szerezte-e agysérüléseit (a későbbi boncolás agyvérzést állapított meg nála), vagy agyvérzést kapott és azért zuhant le, vagy valaki lelökte a lépcsőn.

A palota gonosz híre ellenére újabb áldozatot vonzott magához: Fabrizio Ferrari, egy velencei üzletember vásárolta meg az épületet. Rövid időn belül tönkrement anyagilag, szeretett húgát pedig egy súlyos és titokzatos mozzanatokkal terhelt autóbalesetben veszítette el (a lányt anyaszült meztelenül, összetört autójától több száz méterre találták meg).

1986-ban Raoul Gardini szerezte meg a halál kastélyát, de ő sem örülhetett sokáig az épületnek: a rendkívül befolyásos, dúsgazdag, életimádó gyártulajdonos súlyos korrupciós botránya miatt 1993-ban főbe lőtte magát. Vannak olyan feltételezések is, amelyek szerint nem ő, hanem vallomásától rettegő ellenségei húzták meg a ravaszt.

Körülbelül tíz évvel ezelőtt Woody Allen is szemet vetett a rosszhírű palotára, olyannyira, hogy az adásvételi szerződést is előkészítették, és a világhírű színész-rendező súlyos eurómilliókat alkudott le az eredeti vételárból. Azt azonban egyelőre homály fedi, hogy valóban Woody Allen a tulajdonosa a hátborzongató történeteket őrző palotának.