Így búcsúzunk Márqueztől

A Gabriel García Márqueznek tulajdonított búcsúlevélről azóta kiderült, hogy feltételezhetően nem tőle származik. Mégis úgy gondoltuk, halálhíre hallattán mi ezekkel a sorokkal búcsúzunk tőle.

Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy rongybábu vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan kihasználnám. Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de meggondolnám azt, amit kimondok.

Értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért, amit érnek, hanem azért, amit
jelentenek. Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott szemmel töltött
perccel hatvan másodperc fényt veszítünk.

Akkor járnék, amikor mások megállnak, és akkor ébrednék, amikor mások
alszanak. Ha Isten megajándékozna még egy darab élettel, egyszerű ruhába öltöznék,
hanyatt feküdnék a napon, fedetlenül hagyva nemcsak a testemet, hanem a
lelkemet is.

A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt hiszik, az
öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya okozza
az öregedést!
Szárnyakat adnék egy kisgyereknek, de hagynám, hogy magától tanuljon meg
repülni.
Az öregeknek megtanítanám, hogy a halál nem az öregséggel, hanem a
feledéssel jön.
Annyi mindent tanultam tőletek, emberek... Megtanultam, hogy mindenki a
hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély
megmászásában rejlik.
Megtanultam, hogy amikor egy újszülött először szorítja meg parányi öklével
az apja ujját, örökre megragadja azt.
Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra,
amikor segítenie kell neki felállni.
Annyi mindent tanulhattam tőletek, de valójában már nem megyek vele sokra,
hiszen amikor betesznek abba a ládába, már halott leszek.
Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt, amit gondolsz.
Ha tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek, és imádkoznék
az Úrhoz, hogy a lelked őre lehessek.
Ha tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak, azt mondanám neked,
"szeretlek", és nem tenném hozzá ostobán, hogy "hiszen tudod".
Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyük a
dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap van nekünk, szeretném elmondani
neked, mennyire szeretlek, és hogy sosem felejtelek el.
Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma
látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg ma,
mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott
időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túlságosan elfoglalt
voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést.
Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd a fülükbe, mennyire
szükséged van rájuk, szeresd őket és bánj velük jól, jusson időd arra, hogy
azt mondd nekik, "sajnálom", "bocsáss meg", "kérlek", "köszönöm" és
mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz.
Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért. Kérj az Úrtól erőt és
bölcsességet, hogy kifejezhesd őket. Mutasd ki barátaidnak és szeretteidnek,
mennyire fontosak neked.