Nők a világ élén - "Igen, egy nő képes erre!"

Angela Merkel (Németország)

2011-ben ő lett a világ legbefolyásosabb női politikusa a Forbes szerint, illetve még ebben az évben megkapta az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetését, az Elnöki Szabadságérmet Barack Obamától. 2014-ben a Times az év emberének nevezte. Kétszer házasodott, de nevét első férje, Ulrich Merkel után megtartotta. Második férjével, Joachim Sauerrel, a Humboldt Egyetem tanárával Berlinben él.

A kereszténydemokrata Merkel az NDK-ban szerzett fizikusi diplomát a Lipcsei Egyetemen, politikával csak a rendszerváltáskor kezdett el foglalkozni. Ő lett az ország első női kancellárja, 2005-ben választották meg erre a posztra. 2007-ben az Európai Unió soros elnökeként fontos szerepet játszott a lisszaboni szerződés kidolgozásában.

Dilma Rousseff (Brazília)

"Azt szeretném, hogy a lányos szülők nézzenek mélyen a gyerekeik szemébe, és mondják nekik azt, igen, egy nő képes erre" - mondta Dilma Rousseff, amikor 2010 októberében megnyerte a brazil választásokat. Brazília első női elnöke 2005 és 2010 között elődje, Luiz Ignacio Lula da Silva kabinetfőnöke volt. A munkáspárt színeiben kétszer egymás után megnyerte a választásokat. 2014-ben a Forbes szerint ő is felkerült a világ legbefolyásosabb női közé.

Helle Thorning-Schmidt (Dánia)

Az első dán miniszterelnöknőt 1996-ban vette el Stephen Kinnock, akitől két lánya született, Camilla és Johanna. Thorrning-Schmidt gyerekeivel él Koppenhágában, míg férje Davosban dolgozik a Világgazdasági Fórumnál.

2011-ben kapott kormányalakítási megbízást II. Margit királynőtől. A választások során a Dán Szociáldemokrata Párt kiszorította Lars Lokke Rasmussen koalíciós kormányát. Ez a baloldali győzelem Skandináviában a szélsőjobbos nézeteket valló Anders Behring Breivik terrorcselekménye után következhetett be - Breivik 77 embert mészárolt le, többek között olyan fiatalokat, akik a munkáspárt rendezvényén vettek részt.

Helle Thorning-Schmidt a kampány során ígéretet tett a konzervatív megszorító intézkedések lezárására, a gazdagokat sújtó adók bevezetésére és a túl magas állami kiadások miatti elbocsátásokra.

Cristina Fernandez de Kircher (Argentína)

A jogász szakon végzett politikus még az egyetemen ismerkedett meg férjével, Néstor Kircherrel, akivel házasságkötésük után Santa Cruzba költözött. Az ottani Képviselői Kamara törvényhozójának választották meg 1989-ben, és 1993-ban újraválasztották.

1995-től a Nemzeti Szenátus tagjaként képviselte Santa Cruz tartományt, majd 2003-tól az ország first ladyje lett férje által, aki elnyerte az elnöki széket. Két évvel később Cristina már Buenos Aires tartomány szenátora. A választásokon a Győzelmi Front színeiben indult. 2007-ben a választásokon 45%-kal megnyerte az első fordulót, így ő az Argentin Köztársaság első női elnöke.

Ellen Johnson (Libéria)

Johnson a Wisconsin és a Harvard egyetemeken folytatta tanulmányait, majd Libéria pénzügyminisztereként dolgozott. Amikor Samuel Doe 1980-ban egy katonai puccsban magához ragadta a hatalmat, Kenyába kellett menekülnie, ahol a Citibank igazgatója lett. 1996-ben tért vissza, hogy beszálljon az elnökválasztásokba, de akkor vesztett. 2005-ben azonban megnyerte a választásokat, így ő lett Libéria miniszterelnöke, Afrika első választott női államfője és Libéria első választott női elnöke. És a második női fekete államfő a világon.

2011-ben megosztottan Leymah Gbowee libériai békeaktivista, Tavakkul Karmán jemeni jogvédő és Johnson részére ítélték oda a Nobel-békedíjat a női egyenjogúságért folytatott békés harcért.

Dalia Grybauskaite (Litvánia)

Az ország első női elnökét gyakran emlegetik úgy, mint a "litván Vasladyt". Grybauskaite a szentpétervári egyetemen diplomázott közgazdaságtanból, majd külügyminiszter-helyettesként és pénzügyminiszterként dolgozott. Washingtonban volt nagykövet és időközben a georgetowni egyetemen folytatta tanulmányait. 2004 májusától öt évig az Európai Bizottság költségvetésért és pénzügyi tervezésért felelős biztosa volt. Az Európai Unió gazdasági válsága elleni küzdelemben elért eredményeit 2013-ban a nemzetközi Károly-díjjal ismerték el.

De nemcsak a politikában, hanem a sportban is folyamatos sikereket ért el, hiszen feketeöves karatés. Jelenleg egyedülálló és nincsen gyermeke.

Sheikh Hasina Wajed (Banglades)

2009-ben választották meg harmadszorra is Banglades miniszterelnökének. Édesapja Banglades első miniszterelnöke volt, így korán megismerkedett a politikai élettel. Amellett, hogy az ország vezetője volt, az ellenzéki pártnál is irányító pozíciót töltött be egy időben. Ekkor vált célpontjává egy merényletnek 2004-ben. 2007-ben lecsukták korrupció és gyilkosság vádjával, de amint kiszabadult, visszatért a politikai életbe. Hasinát ugyancsak az egyik legbefolyásosabb nőnek tartják a világon.