A megkérdezettek negyede őszintén bevallotta, hogy “sokkal többet késik”, mint tíz évvel ezelőtt, és a 40 százalék pedig szemrebbenés nélkül hazudik is a késés okáról. Az okok között a leggyakrabban a közlekedési viszonyok, a túl sok munka, az elalvás és a gyerekek szerepelnek. Míg korábban a pontosság a királyok erénye volt, ma ötből egy embert nem is zavarja, hogy hazudik, amikor késik.
Nem csak a magánéletben, a munka világában is egyre gyakoribb a késés. A britek közel negyede (23 százalék) később érkezik a munkahelyére és a munkához kapcsolódó társasági eseményekre, mint egy évtizeddel ezelőtt.
Úgy tűnik, a technológia fejlődése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy rossz érzés nélkül késünk: az okostelefonok segítségével bármikor szóban, írásban értesíthetjük a másikat a késésről, és ez megnyugtat minket.
Szerencsére azért van határa ennek is: kilenc perc késésnél a többségnek már lelkifurdalása van. A lélektani határ, amikor már bosszankodik a másik fél, húsz perc körül kezdődik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.