Linczényi Márkó: Azt hittem nem fogok sírni, de többször is elérzékenyültem

Linczényi Márkó zenész elárulta, sosem gondolta volna, hogy egy tehetségkutató jelentkezőit értékelheti majd, de úgy tűnik, bejött neki a feladat, és konkrét elképzelései vannak arról, hogy mivel lehet őt lenyűgözni.

Hogyan kerültél bele a Got Telent zsűrijébe? Te is castingokon vettél részt?

Nagyon meglepődtem, hogy megkerestek, és az esélytelenek nyugalmával mentem el a válogatásra. Aztán ott ragadtam. Tizenvalahányig számoltam a castingokat, aztán elvesztettem a fonalat. De nagyon szórakoztató volt. Aztán pedig nagyon izgalmas is lett. Később mondták, hogy a CSISZ-es Kolin-fellépés után jutottam eszükbe. Most, gondolom, olyat kerestek, aki nem a mainstream felől érkezik.

Gondoltad volna valaha, hogy egy ekkora show-ban vállalsz majd szerepet? Bejön neked a média világa, az újságírók érdeklődése?
Azt hiszem, azért választottak ki engem is, mert nem nagyon törődöm a média világával, így nem próbálok megfelelni neki. Épp ezért egyáltalán nem gondoltam volna, hogy egyszer egy ilyen műsorban szerepet kapok. De mostanában nagyon arrafelé megy a tévézés, és persze az RTL, hogy minél természetesebben mutassa be a szereplőit. És azt hiszem, erre képes vagyok. Így, gondolom, kevésbé fognak megkeresni azzal, hogy van-e méhen kívüli terhességem. Pedig amúgy van, de mindegy, én szóltam.

Milyen produkciókra vagy kiéhezve, mi az, amire felkapod a fejed?
Az elején eldöntöttem, hogy leginkább arra fogok figyelni, hogy a produkció hogyan van előadva, van-e mögötte gondolatiság, és megpróbál-e megszólítani. Ha úgy éreztem, hogy egyik sem történik meg, nem mondtam igent. Ez a taktika különösen akkor jött jól, amikor egymás után száz bűvésztrükköt kellett megnéznem. Én összességében azokat az előadókat imádtam, akikben a profizmuson kívül csibészség is volt.

Ha te indulnál a Got Talentben mivel rukkolnál elő, jó nyilván zenével, de ha mondjuk nem zenével akkor mivel?
Soha nem jelentkeznék versenyzőként. Kivéve akkor, ha lenne egy idomított cintányérozó kismajmom és egy balettcipőm.

Szerinted mivel lehet kitűnni egy ilyen típusú tehetségkutatóban?
Szerintem a legkönnyebben a humorral. De azzal is csak akkor, ha az előadó képes laza maradni. Legyen szó akrobatikáról, bűvészetről vagy épp zenéről, az tűnik ki a tömegből, aki képes kapcsolatot teremteni a közönséggel három perc alatt. Nehéz ezt fapofával megcsinálni. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a közönség végül miket tart a legjobbnak. Lehet, hogy a hideg profizmust?

Milyen egyéniség leszel a zsűriben? Szigorú, olvadozós, sírós, megmondó? Melyik szerep áll hozzád a legközelebb?

Nincs szerep, amit el kellene játszani. Szerintem az béna is lenne. De magamtól is szigorú vagyok rengetegszer, például ha valaki nem eléggé felkészült, vagy nem veszi elég komolyan a produkcióját. Azt hittem, nem leszek sírós, nem is sírtam, de többször is elérzékenyültem, amit nem gondoltam volna. Volt, hogy valami annyira tetszett, hogy hosszú percekig libabőrös voltam utána. Megmondó nem igazán vagyok, csak ha valaki direkt kiprovokálja, erre is volt példa. De mindenki eléggé szórakoztatott, aki, legyen bármilyen is a produkciója, őszinte volt, vagy bájos, vagy vicces. Szóval egyáltalán nem akartam megmondogatni. És mindig engedékeny voltam, ha valaki a Coco Jambo zenéjére csinált bármit.