A címben szereplő két nőből csak az egyikük mondható feministának: ő Louise (Susan Sarandon), a vagány és önálló pincérnő, aki épp ezen a téren próbálja meg kicsit terelgetni a legjobb barátnőjét, a nebáncsvirág és férjének kiszolgáltatott Thelmát (Geena Davis). A közös csajos kiruccanás viszont a szabadság megélése mellett tragédiába fulladó láncreakciót is elindít — és a filmben ez nem a feminizmus, mint inkább a társadalom kritikája.
Erősen függ a körülményektől, hogy mi számít feminista tettnek — a nem épp a nemi egyenjogúságról híres Iránban például már az is, ha valaki nőként focimeccsre akar menni, ugyanis ez csak férfiaknak engedélyezett. A leghíresebb (és a hatóság által is rendszeresen zaklatott) iráni rendező, Jafar Panahi szatírája olyan nőkről szól, akik még férfinak is beöltöznek, csak hogy bejuthassanak az iráni válogatott sorsdöntő meccsére.
Ahhoz, hogy valaki a 20. század elején árvaházi kislányból divatdiktátorrá nője ki magát, már eleve lázadásra volt szükség a társadalmi szabályok és nemi sztereotípiák ellen — és Coco Chanel nem csak a divat terén tekinthető a modern nő egyik megteremtőjének. Ahogyan ebben az élete korai szakaszát bemutató filmben meg is figyelhetjük.
A bátor skót hercegnő története a kisebbek számára is megmutatja, hogy nem feltétlenül baj, ha valaki nem mindent pont úgy akar csinálni, ahogyan azt a „lányoknak szokás” (főleg mert koronként és társadalmanként változik, hogy ez micsoda). Persze az se baj, ha igen — csak ő dönthesse el.
A jelenleg legmenőbb amerikai komikusnő, Amy Schumer a főszereplője ennek a maga írta vígjátéknak, mely egyben a modern, nagyvárosi, szingli és öntudatosan feminista nőtípus szeretetteljes karikatúrája is. És nagyon leegyszerűsítve arról szól, hogy ne hagyjuk az elveket a boldogságunk útjába állni.
A női egyenjogúságért vívott harc és a modern feminizmus története a szüfrazsettekkel kezdődött el igazán, akik a 20. század elején Angliában harcoltak a nők szavazati jogáért - és a harc itt nem feltétlenül csak képletesen értendő. Ebben az új filmben pedig egy közéjük keveredő egyszerű munkásnő szemén át lehetünk tanúi a mozgalom legfontosabb időszakának.
Listánk legfiatalabb feministája még csak kislány: négy idősebb lánytestvérével együtt egy török kisvárosban él. Egy ártatlan, fiúkkal közös fürdőzés után azonban a közösség megbélyegzi őket, a család pedig elkezdi erőszakkal kiházasítani a még kiskorú lányokat, a szégyent elkerülendő. Akit semmilyen módon nem tudnak megtörni, az pedig a legkisebb közülük. A Mustang a miskolci Cinefesten történt hazai bemutatója után januárban érkezik a hazai mozikba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.