A változás 0,12 Celsius-fokkal emelte az európai nyarak hőmérsékletét 1750 óta, mivel sok ország telepített fenyőerdőket, amelyek sötét színe magába zárja a nap melegét - írták a tudósok a Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A világosabb, szélesebb levelek - mint a tölgyfáé vagy a nyíré - több napfényt vernek vissza, ám a gyorsan növő, sokféle célra felhasználható fenyőfélékkel szemben teret vesztettek.
A fák elnyelik a legfontosabb üvegházhatású gázt, a fosszilis üzemanyagok és tüzelők égetéséből származó szén-dioxidot a levegőből, miközben növekednek.
"A szén-dioxid azonban nem minden" - fogalmazott Kim Naudts, a tanulmány vezető szerzője, aki szerint más tényezőket: az erdők színét, a nedvesség és a talaj változásait is figyelembe kell venni a telepítéskor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.