A két művész, Laár András és Galla Miklós hamarosan, a MoM Kulturális Központban lépnek fel egy közös előadásban, amelynek próbafolyamatába csöppentünk. A két humorista dallal és humorral felidézi majd a régi időket, amikor együtt nevettettek. Laár András tavaly már mesélt a Life.hu-nak arról, 19 év után miért és hogyan kért tőle bocsánatot Galla Miklós, most azonban a másik felet kérdeztük békülésről, barátságról.
Mikor jutott eszedbe, és miért, hogy bocsánatot kérj Andrástól?
19 évig nem beszéltünk. Aztán egyszer csak azt kezdtem érezni, hogy hiányzik a régi hangulat.
Nosztalgiám lett a régi emlékek iránt, meg az Andrással való barátság iránt.
Megszereztem az e-mail címét, és írtam neki, hogy jó lenne kibékülni. Erre az volt a válaszának a lényege, hogy ő is gondolt már erre, mert olvasta a pozitív nyilatkozataimat a sajtóban, de az a feltétele, hogy három dolog miatt bocsánatot kell kérnem, ezeket felsorolta a levélben. Azonnal bocsánatot kértem a válaszlevélben. Mikor pedig találkoztunk egy étteremben, addigra már ki voltunk békülve, és majd két óra hosszat beszélgettünk szívélyesen, barátilag.
Egy kis idő elteltével pedig ugyanúgy röhögtünk, mint régen.
A 19 év alatt volt benned békülési vágy, vagy ez tavaly ötlött fel benned?
Inkább az utóbbi években jött ez a vágy. Egyébként a részemről ez alatt a hosszú időszak alatt semmiféle sárdobálás nem volt.
Akkor az a hír nem igaz, hogy kifertőtlenítetted az öltözőt, amikor Andris előtted fellépett?
Ez egy VICC! A 80-as években a szigeten már tartottak koncerteket, ott fellépett egy zenekar, és kérdezték, mit szólnak ahhoz, hogy előttük egy másik zenekar lép fel, ők erre azt válaszolták, hogy nem gond, csak az előzenekar után fertőtlenítsék a színpadot. Ezt a viccet én is elsütöttem Miskolcon, amikor Andrásék előttünk léptek fel, az újságírók pedig komolyan vették. Poén volt, egy lopott poén. Nálam esélyes, hogy ha mondok valamit, az poén, és viccnek szánom.
Vita volt a békülés óta?
Azóta csak nevetés van, és teljes egyetértés. Ha András szól, értem és egyetértek, és ez oda-vissza működik, egy húron pendülünk.
Megtanultuk megbecsülni a barátságot amiatt, hogy volt benne egy óriási szünet, ezért jobban vigyázunk rá, semmiféle súrlódás, feszültség nincs.
Annak pedig, hogy két ember együtt énekel, alkot, van egy transzcendens barátságápoló szerepe is.
Összeköltöznél Laár Andrással, ha már így „egy húron pendültök"?
András a feleségével és a három és fél éves kisfiával lakik, akit aktívan nevel, ott most nem biztos, hogy egy abszurd humorista kellene a családba, nincs szó arról, hogy bekötöznék a családi fészekbe.
Mennyiben idézi vissza a régi L'art pour l'art-os időket az új előadás, amikor még együtt léptetek színpadra?
Visszaidézi, hiszen sem András, sem én nem tudunk kibújni a bőrünkből. Az előadásban van olyan jelenet, amit „A költő életéből" című sorozatból vettünk elő. Mégis modern lesz, hiszen jótékonyan keveredik a régi hangulat és a mai technika. Például újszerű ruhát terveznek nekünk, ami eddig eszünkbe sem jutott, most viszont ez is hoz egy színt az előadásba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.