Szuzuki filmes karrierje 1954-ben kezdődött a Nikkatsu filmstúdiónál, ahol negyven filmet készített. A hatvanas évek elején Az ifjú szörnyeteg című filmjén már együtt dolgozott Kimura Takeo látványtervezővel, akivel együtt teremtette meg a jellegzetes "Szuzuki-stílust", amelyet a szürreális látvány, a kabukiszerű koreográfia, merész színek és álomszerű térben megjelenő akciók jellemeztek.
1967-ben, A gyilkos jele című, sokak által mesterműnek tartott filmje miatt rúgták ki a Nikkatsu stúdióból, mivel a produkció megbukott a mozikban. Elbocsátása után lényegében egy évtizedig nem filmezhetett Japánban. A nyolcvanas években tért vissza, amikor Zigeunerweisen című szürreális horrorfilmje sikerrel szerepelt a Berlinalén, és elnyerte a japán filmakadémia négy díját is.
Számos nagy rendezőre voltak hatással alkotásai, köztük Vong Kar-vajra és Quentin Tarantinóra. Jim Jarmusch a Szellemkutya című 1999-es filmjében idézett is Szuzuki A gyilkos jele című mozijából.
Egyszer megkérdezték tőle, hogy haláláig dolgozni akar-e, mire azt válaszolta: "Jobb hétköznapi emberként meghalni. Ha az ember munka közben hal meg, az csak gondot okoz a környezetének".
A rendező krónikus tüdőbetegségben szenvedett, és február 13-án halt meg Tokióban - közölte szerdán a Variety.com filmes hírportál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.