Szokatlan lelet: négylábú bálna maradványait találták meg

bálna biológia kutatás lelet négylábú
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Jó állapotban megmaradt csontvázra bukkantak kutatók Peru partjainál. A csontok egy négylábú bálnáé voltak. Az állat mintegy 43 millió évvel ezelőtt Afrikából úszott át Dél-Amerikába egy új tanulmány szerint.

A kutatók Peru partjain fedezték fel az őslény jó állapotban megmaradt csontjait: a keskeny fejű, erős farkú őslény olyan lehetett, mint egy orrszarvú és egy tengeri vidra keveréke. A maradványok vizsgálata alapján született tanulmányt a Current Biology csütörtöki kiadása publikálta – írja a LiveScience.com-ra hivatkozva az MTI.

Először találtak bizonyítékot arra, hogy a Csendes-óceánban négylábú bálna élt egykor – hangsúlyozta Olivier Lambert, a tanulmány vezető szerzője, a Belga Királyi Természettudományi Intézet paleontológusa.

"Ez a felfedezés azok közé tartozik, amelyek rámutatnak, milyen keveset tudunk" – értékelte Jonathan Geisler evolúcióbiológus és anatómus, a New York-i Műszaki Egyetem tudósa, aki nem vett részt a kutatásban.

A paleontológusok több mint egy évtizede folytatnak ásatásokat Peru partvidékén. Számos ősi tengeri emlős fosszilis maradványát sikerült megtalálniuk. Lambert elmondta: valójában már nem gondolták, hogy túl sok felfedeznivaló maradt, amíg rá nem bukkantak egy állkapocsdarabra, nagyon hosszú fogakkal. A lelet arra ösztönözte a kutatókat, hogy tovább keressenek.

"Rendkívüli pillanat volt, amikor megláttuk a hátsó lábak első darabjait, a comb- és a bokacsontokat" – idézte fel a tudós.

"Bár sok millió éves csontokról van szó, amelyek darabokra törve kerültek elő, mégis jó állapotban maradtak fenn, és könnyű volt őket észrevenni a talajban, majd kiásni a maradványokat. Egymás után kerültek elő a csontok, és a kutatók egyik ámulatból a másikba estek" – mesélte Lambert.

Így nézhetett ki a csontváza alapján az évmilliókkal ezelőtt élt állat Forrás: NORTHFOTO/© A. Gennari /SWNS.COM/A. Gennari /Swns.Com

A csontmaradványok alapján az ősbálna mellső és hátsó végtagjai kis patákban végződtek. A csontváz összeállításakor a csípő- és végtagszerkezet úgy nézett ki, mint egy szárazföldi állaté. Hosszú végtagjai és nagy farokcsontjai egy vidráéhoz hasonlítottak, ami azt sugallta, hogy jó úszó lehetett az őslény.
A paleontológusok az úszó-sétáló bálnának a Perefocetus pacificus nevet adták, ami azt jelenti: "az utazó bálna, amely elérte a Csendes-óceánt".

"Most már tudjuk, hogy még képes volt a szárazföldi mozgásra, de farkát is erőteljesen használta már az úszáshoz" – magyarázta Lambert, hozzátéve, hogy ez az első nyoma egy négylábú bálnának a Csendes-óceán és az egész északi félteke térségében.

Korábban a tudósok úgy vélték, a bálnák ősei Afrikát elhagyva Észak-Amerikába mentek, onnan jutottak tovább Dél-Amerikába és a világ más tájaira. Lambert és kutatócsoportja azonban a lelet révén arra a következtetésre jutott, hogy a kétéltű bálnák az Atlanti-óceán déli részén átúszva előbb Dél-Amerikába jutottak, és csak ez után érték el Észak-Amerikát és a világ más tájait.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.