Koós János özvegye egyre szomorúbb: már otthonából sem mozdul ki

Hiába is hívnának színházba vagy csak sétálni a barátok, erre még nem állok készen. Csak Janihoz megyek ki időnként a temetőbe. Nem köt le a tévé, az olvasás, semmi nem vigasztal. Délután jönnek a gyerekek, elvisznek magukhoz, de még onnan is hazavágyom. Pedig tényleg igyekszenek kimozdítani ebből az apátiából, nagyon törődnek velem. Mi az éjjeleket és a nappalokat is együtt töltöttük majdnem ötven évig.