3 gyönyörű magyarországi vár, amit neked is látnod kell!

A Zempléni táj egyik magányos hegyén áll Boldogkő vára. A vár 245 méter magasan áll egy sziklaormon a Hernád folyó keleti völgye felett. A középkor szerelmeseinek kihagyhatatlan látnivaló, és mivel szerepel az Országos Kéktúra állomásai között, évről-évre egyre többen látogatják. A vár építésének pontos dátuma nem ismert, de a fennmaradt oklevelek szerint a tatárjárás után épült. A 90-es években turistaszállóként is üzemelt, jelenleg pedig az Önkormányzat tulajdonát képezi. 2002-ben építettek egy 100 méteres gyilokjárót, ahonnan meg lehet csodálni a vár alatti végtelen zöld vidéket, emellett pedig kiállítások, tömlöcök, kínzókamra, pénzverde, és egy tanácsterem is várja az oda látogatókat. Áprilistól novemberig minden hétvégén változatos programok kínálnak különleges élményeket: udvarhölgyek tartanak tárlatvezetést, és lovagi párbaj előadások is vannak. Boldogkő vára jelenleg hétköznapokon felújítás miatt zárva tart, így kizárólag szombaton, vasárnap és ünnepnapokon látogatható reggel kilenc és este hét óra között.

Szintén a Zemplénben található Füzér vára, amely egy meredek oldalú vulkáni kúpon, 552 méteren magasodik a falu fölé. Ez a vár Magyarország 7 természeti csodájának az egyike, ami nem csoda, hiszen a szabályos hegycsúcson álló vár elképesztő látványt nyújt. A füzéri vár feltehetőleg a tatárjárás előtt épült, 1264 körül, így hazánk legkorábbi várainak egyike. Akárcsak Boldogkő vára, a Füzéri vár is kedvelt kirándulóhely, amelyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala. A vár jelentős felújításon esett át 2014 és 2016 között, azóta felépült az Alsó Vár, megújult a Felső Vár várkápolnája, a palotaszárny és az alsó bástyája is. A rekonstrukció óta a Füzéri vár számos rendezvénynek ad otthont: van pálinka nap, füzéri várnapok és Szent Iván Éji vigasság is. A várba rengeteg lépcső vezet, így nem kis fizikai teljesítmény felmászni a Felső várba, de minden fáradtságot megér. A vár júniustól pénteken, szombaton, vasárnap és hétfőn tart nyitva reggel 10-től este 6 óráig.

A regéci vár 1300 körül épült a Zempléni-hegységben, de van olyan forrás, amely szerint 1285-ben már állt. A vár sokáig királyi birtok volt, később a Rákóczi család mellékrezidenciának használta: II. Rákóczi Ferenc itt töltötte gyerekkorát. A várat 1686-ban rombolták le, az egykor dicső vár falaiból származó köveket a környékbeli lakosok hordták szét saját házaik építéséhez. A regéci várat 1949-ben államosították, 1990-től pedig az önkormányzat vette gondjába a méltatlanul elhanyagolt erődítményt. 2010-ig bezárólag kiépült a villamos hálózat, kiszélesítették a vár utat, visszaépítették az északi bástyát, és újjáépült az öregtorony is. A várhoz tartozik egy látogató központ, de a látogatók láthatnak lovagi tornákat és állandó kiállításokat is, sőt betekintést nyerhetnek a vár területén talált régészeti leletekbe is. Akárcsak Füzér és Boldogkő vára, a regéci vár is megközelíthető az Országos Kéktúra útvonalán: a vár tavasztól őszig minden nap reggel 9-től este 6 óráig várja a kirándulókat.