Pesti mesék - Az ország egyetlen körterének története

Pesti mesék

Fehérvári út

Kelenföldi pályaudvar

Móricz Zsigmond körtér

fonódó villamoshálózat

Szabados Dániel

2020.11.04.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabját is. A Hősök tere, az Oktogon, az Astoria, a Római-part, a fővárosi pályaudvarok és a Nagykörút után most következzen a Móricz Zsigmond körtér.

Akik budapestiek, azok eleve így tanulják meg a nevét, de egy idő után talán az ő fejükbe is szöget üt. Akik vidékiek, azoknak rögtön furcsán hangzik az, hogy Móricz Zsigmond körtér, pláne ha a budapestiek úgy emlegetik, ahogyan a legtöbbször szokták: „A Körtér". Azért is tehetik meg, hogy egyszerűen csak így hívják, és azért is lehet furcsán hangzó ez a név, mert Budapesten, sőt az egész országban sincs még egy körtér. Mintha ezt a közterület-típust szándékosan a Móricz Zsigmond körtér kedvéért találták volna ki. Pedig nem is kör alakú, de akkor mi lehet a titok nyitja?

Ahol most a Móricz Zsigmond körtér található, ott még a XIX. század végén is csak egyetlen vendégfogadó állt, és néhány ipari-mezőgazdasági épület, lakóházak egyáltalán nem.

Neve sem volt a területnek, egyszerűen a Székesfehérvárra vezető országút (a mai Fehérvári út elődje) találkozott itt egy kereszteződében a Gellért-hegyet megkerülő budai úttal. Rövidesen viszont elkezdett kiépülni a környék, bérházak emelkedtek a magasba, és megjelent a villamos is, amivel már 1898-tól el lehetett jutni a Kelenföldi pályaudvarig. A villamoshálózat gyorsan fejlődött, és ez lett a kulcsa a körtér elnevezésnek is. 1912-ben ugyanis hurokvágány-rendszert építettek a tér központja köré, és a villamosok már fonódva, körbemenve is tudtak haladni, majd ezt a mintát követték a közutak is.

A villamoshálózat gyorsan fejlődött, és ez lett a kulcsa a körtér elnevezésnek is Forrás: Fortepan/Magyar Rendőr

A tér központja akkoriban még nem ott volt található, ahol ma (azaz a Gombának becézett épületnél). Hanem ott, ahol ma a Szent Imre szobor áll, amelyet 1930-ban avattak fel. Ekkor már Horthy Miklós térnek hívták a területet, méghozzá 1929 óta, ez lett az első hivatalos neve a térnek.

Az említett Gomba pedig 1942-ben épült meg, és egészen az 1960-as évekig az akkor még létező nagytétényi/törökbálinti HÉV végállomásaként szolgált. Mivel pedig kerek az alakja, sokan tévesen az épületről eredeztetik a körtér nevet.

A Gomba fontos szerepet töltött be az 1956-os forradalomban is, amikor a Körtér a szovjet hadsereg ellen harcolók egyik legfontosabb stratégiai központja volt, lőszer- és fegyverraktárként szolgált. A Körteret pedig ekkor már nem csak a népnyelvben hívta így mindenki, de a hivatalos elnevezésbe is bekerült a szóhasználat, hiszen 1945-től hívják Móricz Zsigmond körtérnek.
A tér életében a hatvanas évek hozott jelentős változást, amikor a HÉV-vonalat villamosokkal váltották ki, a Gombából pedig bérletpénztár és műszaki raktár lett. A XX. század végére csúnyán le is romlott az állapota, de a tér felújításával párhuzamosan új funkciót kapott, most leginkább üzlethelyiségek találhatók a tágas üvegablakai mögött. 2014 óta pedig a 4-es metró is közlekedik a Móricz Zsigmond körtéren, ami alaposan átformálta a felszíni közlekedést is. Fonódó villamosok ugyan újra vannak a téren, de körbe már nem tudnak járni.