Koronavírus: kiderült, milyen mellékhatásai vannak a Pfizer-vakcinának

A Virológia Pécs Facebook-oldalán tájékozódhatunk mindenről, amit a Pfizer/BioNTech- vakcináról tudni lehet.

Így alakítja ki a védelmet a szervezetben:

• a Pfizer-vakcina az mRNS-alapú vakcinák közé tartozik
• tudományos nevén BNT162b2-nek jelöljük
• egy lipid nanorészecskébe csomagolt, a stabilitás miatt módosított hírvivő RNS molekulát tartalmaz

A hírvivő RNS molekula a lipid nanorészecskében utazva bejut a sejtjeink sejtmagon kívüli részébe. A molekuláról a szervezetünk fehérjekészítést végző apparátusa, a normál működés megmaradása mellett erről a hírvivő RNS-molekuláról is fehérjét írnak át. A fehérje ebben az esetben a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének az a változata, amely immunitási szempontból a legjobb hatást váltja ki.

Ez a sejtjeink által letermelt fehérje kijut a sejtfelszínre és „elérhetővé" válik immunrendszerünk számára, amely mind antitestekkel (ún. humorális immunválasz), mind pedig az immunsejtjeink felkészítésével (ún. sejtes immunválasz) válaszol erre – így alakítva ki a védelmet.

Mellékhatások:

A klinikai hármas vizsgálati fázisba összesen 43 548 embert vontak be, 21 720 vakcinakészítményt, míg 21 728 személy placebót kapott.

a vizsgálatot 16 év feletti személyekkel végezték. A jelenleg értékelt időszak két hónap, vagyis ennyi ideig biztos, de óriási valószínűséggel ennél jóval tovább is hatásos lesz az immunválasz.

Biztonságra vonatkozóan az oltási hely pirosodása és duzzanata alacsony százalékban volt megfigyelhető, míg gyakori volt az oltási hely rövid ideig tartó fájdalma. A placebo készítményekkel összehasonlítva gyakoribbak voltak szisztémás reakciók (fejfájás, hidegrázás, esetenként láz), de ezek idővel kivétel nélkül elmúltak. A virológusok megállapítása szerint a biztonsági profil ezek alapján kifejezetten jónak mondható.

Hatásosság:

A hatékonyság 90-100 százalék között mozgott korcsoportok, nem, etnikum, BMI-index és egyéb egészségügyi kondíciók viszonylatában.